Ágoston Emil

Ágoston Emil
Született	Adler Emil 1876. december 17.[1] Aranyosmarót
Elhunyt	1921. június 12. (44 évesen)[2] 1921. június 15. (44 évesen)[1] Berlin
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Latzkó Ilona (h.: 1911. december 17.)
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1899)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	Astoria Szálló Hungária fürdő
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ágoston Emil, születési és 1907-ig használt nevén Adler Emil^[3] (Aranyosmarót, 1876. december 19.^{[m 1]} – Berlin, 1921. június 12.^[4] vagy 15.)^[5] magyar építész.

Életpályája

Adler Henrik (1847–1912) fakereskedő és Weinréb Janka / Hani (1852–1913) fiaként^[6] született magyarországi zsidó családban. A budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1899-ben, nevesebb tanárai Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Rauscher Lajos voltak. Tanulmányutat tett Olaszországban, majd Berlinben és Párizsban élt. Fő korszaka 1906 és 1911 közé tehető. 1911. december 17-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Latzkó Ilonával, Latzkó Sándor és Pollacsek Emma lányával.^[7] Keresett bérházépítő volt. Irodája a Dorottya utca 9. sz. alatt működött. Stílusát az észak-német építészet befolyásolta; romantikus részleteket is alkalmazott. Számos tervpályázaton vett részt. 1919 után közös építészeti irodát nyitott testvérével, Ágoston Gézával (1875–1936) és a Római-fürdő létesítményeit tervezte. Hollandiában is kapott egy megbízást fürdőtelep létesítésére, azonban a helyszínre utazása során, Berlinben meghalt. A Kozma utcai izraelita temetőben^[6] helyezték nyugalomra 1921. június 17-én.^[4]

Legnevezetesebb munkája az Astoria Szálló Múzeum körúti sarokrésze mértéktartó, előkelő, klasszicizáló architektúrájával.

Művei

Budapesten

• 1906: kisebb átalakítások, Budapest, Hársfa utca 24.^[6]
• 1906–1907: Hungária Úszócsarnok és Gőzfürdő (ma: Hotel Continental Budapest), Budapest, Dohány u. 44.^[8] – az épület részben elpusztult, részben a közelmúltban felújították
• 1907–1910: a Hungária úszócsarnokhoz és gőzfürdőhöz csatlakozó mulató étteremmel, Budapest, Dohány u. 44.^[8]
• 1907: Unger-ház, Budapest, Irányi u. 10.^[6][8]
• 1907: Csasznek-ház, Budapest, Attila út 47.^[6][8]
• 1908: Singer Adolf egykori könyvkötészete, Budapest, Dessewffy utca 6.^[6][9]
• 1909: Gyenes-villa, Budapest, Nyúl u. 6.^[6][8]
• 1909: öt emeletes sarokház, Budapest, Wesselényi utca 32.^[6][8] (1994 óta helyi védelem alatt áll.)
• 1909: Bérház, 1074 Budapest, Dob u. 5.^[6][10]
• 1909: Bérház, 1074 Budapest, Dob u. 7.^[11]
• 1909: Bérház, 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 3.^[12]
• 1909: Bérház, 1061 Budapest, Király u. 14.^[6][13]
• 1909–1910: Lóránt-ház, Budapest, Balzac u. 8–10. / Kresz Géza u. 31.^[6][8][14]
• 1909–1910: Krayer-ház, Budapest, Csanády u. 2. / Váci út 34.^[6][8][15] (egy időben Higiénia üzletház)
• 1910: Bérház, Budapest, Dorottya u. 9.^[6][8]
• 1910: Bérház, Budapest, Balzac u. 9–11. / Kresz Géza u. 30. / Visegrádi u. 27.^[6][14]
• 1910: Bérház, Budapest, Szent István tér 4–5.^[6]
• 1912: Ágoston-bérház, Budapest, Lánchíd utca 7–9.
• 1913: Egykori Magyar Bank, Budapest, Kristóf tér
• 1913: Füleki Stefáni Ervin háza, Budapest^[8]
• 1913: Meszlényi Adrienne háza, Budapest^[8]
• 1913 k.: Bérház, Budapest, Bimbó u. 23.^[6]
• 1913 k.: Nyaraló, Budapest, Kelenhegyi u. 31.^[6]
• 1913 k.: Bérház, Budapest, Magyar u. 6.^[6]
• 1914: Szilas-villa, Budapest, Ady Endre utca 9.
• 1914: az Astoria Szálló (ma: Danubius Hotel Astoria City Center) Múzeum körúti klasszicizáló sarokrésze, Budapest, Kossuth Lajos utca 19–21. – az épület másik részét Hikisch Rezső tervezte^[16][17]
• 1914–1915: Rosenthal-bérház, Budapest, Király u. 42.^[6][18]
• 1915: Bérház, 1053 Budapest, Múzeum körút 41.^[19]
• 1919 k.?: a Rómaifürdő létesítményei, Budapest (Ágoston Gézával)^[6]
• ?: Banképület, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 36.
• ?: Bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 7.^[6]
• ?: Bérház, Budapest, Király u. 102.^[6]
• ?: Bérház, Budapest, Falk Miksa u. 30.^[6]
• ?: Ringer-féle szanatórium, Budapest^[20]
• ?: Bérház, Budapest, Csengery u. 68.
• ?: Bérház, 1026 Budapest, Küküllő utca 13.^[21]

Máshol

• 1907: Jékey Albert kastélya, Pervát^[8]

Tervben maradt épületei

• 1908: Zsinagóga, Trieszt (Franz Matouschekkel közösen, tervpályázat I. díj, de végül a trieszti Ruggero és Arduino Berlam irodája tervezhette meg az épületet)^[6][8]
• 1909: Ortodox izraelita hitközség temploma, iskolája, és bérháza (tervpályázat, megosztott I. díj)^[8]
• 1913: Budai zsinagóga, Budapest^[6][8]
• 1913 k.: Kazinczy utcai zsinagóga, Budapest, Kazinczy utca 29–31. – az épület végül nem az ő, hanem Löffler Sándor és Béla tervei alapján készült el^[6]
• 1916: Székesfővárosi krematórium, Budapest^[6]
• ?: Zsinagóga, Frankfurt am Main (tervpályázat II. díj, nem valósult meg)^[8]
• ?: Vármegyeháza, Szentes^[6]
• ?: Banképület, Budapest, Nádor u. 6. (tervpályázat, tervét megvásárolták)^[6]

Képtár

• 
  Hungária fürdő
• 
  Hungária fürdő (közelről)
• 
  Astoria szálló (nappal)
• 
  Astoria szálló (éjjel)
• 
  Krayer-ház
• 
  Balzac u. 8–10.
• 
  Balzac u. 9–11.
• 
  Wesselényi utca 32.
• 
  Szent István tér 4–5.
• 
  Csengery u. 68.

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990 ISBN 963 15 4278 5
• Wesselényi u. 32. Archiválva 2007. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Reichart Dóra, Gamperl, Ringer, és Hungária… Kétszáz év a Nyár utcában. In: Kemény Mária (szerk.): Kismező, Nagymező, Broadway (Várostörténeti tanulmányok.) Budapest, 2009. 99–116.
• Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945, Ariton Kft, Budapest, 2019 ISBN 9786150058528
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2]
• Ágoston Emil
• Diana, Margit, Erzsébet és Hungária – Elfeledett fürdők Budapest múltjából
• Dinasztiák: az Ágoston testvérek
• Egy elfeledett építész ismert épületei

További információk

• Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002–
• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg  , 62. o.