Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) egy Kína által felállítani javasolt nemzetközi pénzügyi intézmény(wd). A bankot kínai kezdeményezésre azért hozták létre, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni térség óriási méretű, mintegy évi ezermilliárd dollár nagyságrendű beruházási szükségletét versenyképes források nyújtásával és mobilizálásával enyhítsék. 2015. június 29-én az alapító 57 országából 50 aláírta a bank alapszabályát, majd ratifikálta azt, ezután 2015. december 25-én alakult meg, majd 2016. január 16-án kezdte meg működését az intézmény. A kezdeti célkitűzéseket már igen korán igazolta a bank, hiszen a működésének megkezdése utáni első évben az elfogadott projektek értéke meghaladta a 2 milliárd dollárt. A Dél-Koreában tartott 2017. évi közgyűlésen a bank tulajdonosai – köztük már Magyarország is – ennek dinamikus növelését tűzték ki célul.

Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB)
Alapítva	2016. januárt 16. (tevékenységek megkezdése) 2015. december 25. (megalakulás)
Típus	multilateriális befektetési bank
Székhely	Peking ( é. sz. 40° 00′ 25″, k. h. 116° 23′ 00″40.007, 116.3834540.007000°N 116.383450°E)
Vezető	Jin Liqun
é. sz. 40° 00′ 25″, k. h. 116° 23′ 00″40.007, 116.3834540.007000°N 116.383450°EKoordináták: é. sz. 40° 00′ 25″, k. h. 116° 23′ 00″40.007, 116.3834540.007000°N 116.383450°E
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank témájú médiaállományokat.

Története

2015. június 29-én írta alá az alapító 57 ország közül 50 a bank alapszabályát, ezzel megteremtették a szervezet jogi kereteit. A működést még az év végén meg szerették volna kezdeni, azonban ez egy kisebb csúszással csak 2016. január 16-án történt meg. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke történelmi lépésnek nevezte a bank létrejöttét. A bank 100 milliárd dolláros alaptőkéjének részvényeseinek helyei 75%-ban ázsiai országok számára voltak fenntartva az induláskor, hiszen főként ezeknek az országoknak az infrastruktúra-fejlesztése a bank létrejöttének a célja.

Akik kimaradtak a csatlakozásból az az USA és Japán, illetve Észak-Korea kérelmét elutasították. A Bankot egyesek már indulásakor fenyegetőnek találták az USA nemzetközi meghatározó szerepére nézve, Kína befolyása a tagországokban a bankon keresztül pedig még kérdéses. 2009-ben 8 trillió dollár értékre becsülték a szükséges fejlesztéseket az ázsiai régióban, Kína erre a becslésre hivatkozott a 100 milliárd dollár alaptőkéjű bank (amelyből, 50 milliárdot Kína szolgáltat) felállításakor, mondván, a Világbank 220 millió dolláros alapja és az ADB 160 milliárdja nem elég ezek finanszírozására. A bank létrejöttével nagyban hozzájárul ennek a hatalmas igénynek a kielégítéséhez, valamint ennek az óriási összegnek a 68%-a új kapacitások kialakítására fordítódna, amely 51%-ban elektromos áram előállítását, 29%-ban útépítést és 13%-ban telekommunikációs fejlesztéseket jelent. Az induláskor a bank részvényeseinek helye 75%-a ázsiai országok számára volt fenntartva, Kína pedig annak ellenére, hogy alapító és a székhely is itt helyezkedik el, nem tartott igényt a vétójogra. Mindemellett mivel Kína részesedése több, mint 30%, Indiáé pedig több mint 8% (amelyekkel ők a legnagyobb részvényesek) regionális viszonylatban e két ország hatalmi szerepét erősíti a bank.

Az indulás utáni évben még csak az alapító tagokkal folyt a munka, azonban csatlakozási kérelmek folyamatosan érkeztek, az AIIB főleg szövetségesi körének kiépítésével kezdte meg a működését. Társfinanszírozónak csatlakozott több hasonló intézet (World Bank, Asian Development Bank, EBRD) projektjeibe.  2016-ban összesen kilenc, csak infrastrukturális projektet tudhatott magáénak a bank Ázsiában, 1,7 milliárd dolláros értékben, melyek az Új Selyemutat támogatják. Az első működési évet az elemzők sikeresnek ítélték.

Funkciói

Az AIIB elsősorban az ázsiai országok infrastrukturális hiányosságainak javítására és különbségeinek csökkentésére jött létre. Működésének első évében már 6 jelentős projektet támogatott, ami mellett hét további tervet készítettek elő ugyanebben az időben. Ezek a tervek az infrastruktúra különböző ágait fejlesztik, legyen szó energiáról, úthálózatról vagy városfejlesztésről.

2016. június 25-26 között az igazgatótanács első éves gyűlésén a bank elnöke, Jin Liquin ígéretet tett a transzparenciára és környezetvédelemre való törekvésre, amely meglepő kijelentés volt más kínai tulajdonban lévő fejlesztési bankokhoz képest. Az ülést Zhang Gaoli kínai miniszterelnök-helyettes nyitotta, aki az első félévet eredményesnek ítélte, emellett kiemelte, hogy az AIIB elsősorban a tagországokhoz tartozik, valamint, hogy egy új típusú kooperatív partnerség kiépítésére törekednek. Kiemelte a tagországok sokszínűségét, és felhívta a figyelmet az ázsiai partnerekhez való igazodásra, igényeik kielégítésére. Mindemellett igyekeznek minimális környezeti terheléssel működni és ezt az elvet a projektek során is előtérbe helyezik.

Az AIIB első projektjei nagyrészt a Világbank társfinanszírozásával jöttek létre és kivétel nélkül kapcsolódtak az Új Selyemút tervhez.

Projektek

• Tádzsikisztán: Dusanbe főváros és az üzbég határ közötti útszakasz fejlesztése (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank társfinanszírozásában)
• Központi Déli Közúti Folyosó Projekt, Kazahsztán (a Világbank társfinanszírozásában)
• Pakisztán: Az M4 autópálya kiszélesítése a Shorkot-Khanewal szakaszon (az Ázsiai Fejlesztési Bank társfinanszírozásában)
• Pakisztán: Tarbela 5 vízerőmű-bővítési projekt (a Világbank társfinanszírozásában)
• Tamil Nadu, India: Energiaátviteli rendszert támogató projekt
• Banglades: Az áramellátási rendszer fejlesztése és bővítése
• Indonézia: Nyomornyegyed-felszámolási projekt (a Világbank társfinanszírozásában)
• Mianmar: Myingyan Kombinált ciklusú erőmű

Az AIIB betöltött egy tátongó űrt az ázsiai térség fejlesztéseinek finanszírozásában lévő hiányosságokban. Bár a térség világviszonylatban gyorsan fejlődik, azon belül nagy eltérések vannak az infrastrukturális tőke tekintetében. Japánban nagyon magas, a GDP 179%-át teszi ki, valamint Kínában meghaladja a globális átlagot 79%-kal, azonban a délkeleti országokban csupán 30-50%. A világban jelen lévő finanszírozási hiány mintegy 30-50%-a a kelet-ázsiai, illetve csendes-óceáni régióban központosul, melynek nagy része (45-60%) az elektromos áram termelésére vonatkozik.

Fenntarthatóság

Ahogy a térségben is egyre nagyobb hangsúlyt kap, és egyre jobban fejlődik, a bank számára is fontos a fenntarthatóság. A bank nem csak az infrastrukturális fejlesztések finanszírozását tűzte ki célul, hanem a zöld működést is. A bank így a szabályozást fenntartható pénzügyi intézményként kezdte meg.

A tagországok számára is fontos a fenntartható infrastruktúra-befektetések létrejötte. Az ázsiai tagországok főként a zöld energiatermelésre helyezik a hangsúlyt. 2015-ben Kínában jelentősen megnőtt a megújuló energiaforrások használata, erre vonatkozó céljait felül is múlta és ezt a mentalitást lehet érzékelni az Új Selyemút projektjeinél is. India és Indonézia is pályázott zöld beruházásokra, azonban ezen országok még jórészt fosszilis energiahordozókra támaszkodnak. A megújulókra való támaszkodásban többen új munkahelyeket és fejlődést látnak, azonban akadályozó tényező, hogy a költségeket jócskán növeli. Az AIIB erre kínálhat megoldást a megújuló energiaforrások piacának bővítésével és egyre olcsóbb biztosításával.

Szabályzatok és megvalósulás

Az Articles of Agreement szerint a bank minden lépésének összhanban kell lennie annak működési és finanszírozási irányelveivel, valamint 2016-ban megjelent a bank Environmental and Social Framework szabályzata is, amely a fenntartható működésre vonatkozó követeléseket foglalja össze.

A környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjait a bank döntési rendszerébe kell beépíteni, azonban első soron az ügyfél igényeinek kell eleget tenni és ő is a felelős az adott projekt során keletkező közvetlen környezeti hatásokért. Az AIIB szakmai segítséget és eszközöket ajánl, mivel a projektek sikerességénél figyelembe veszi a társadalmi és környezeti hatásokat is, valamint a 2015-ös párizsi klímacsúcs célkitűzéseit is szem előtt tartja.

Három fő tényezőt vesz figyelembe a projektek vizsgálata és csoportosítása során: a már említett környezeti és társadalmi értékelést és menedzsmentet, a kényszerű áttelepítést, valamint az őslakosok kérdéseit.

A projektek hatásait is több szempontból vizsgálják és az elhelyezkedés, környezet, illetve a munkálatok minősége és mérete szerint A, B, és C osztályokba kategorizálják. A kategóriák a keletkező károk mértéke szerint alakulnak, az A a legkisebb kárral járó hatások csoportja. Mindezek mellett az FI kategóriába tartoznak azok a projektek, amelyek során a bank pénzügyi közvetítőn keresztül szerepel és a közvetítő is a keretrendszer szerinti besorolást alkalmazza.

Ezek a különböző szempontok szerinti kategóriákba való csoportosítások azt kívánják szolgálni, hogy az esetleges problémákat, felmerülő akadályokat és nehézségeket minél gyorsabban és hatékonyabb módon tudja kiküszöbölni a bank. Könnyebb ugyanis így a rálátás az illegális tevékenységekre és anyagokra, vagy akár az olyan nyersanyagok kiaknázására, amelyek erősen megterhelik a környezetet.

Az érzékeny őslakosok érdekében pedig a Free, Prior and Informed Consultation (FPICon) módszerét alkalmazzák, amelyek a lakosok egy részének esetleges ellenállása esetében is megvalósítja a tárgyalásokat.

Ezek az intézkedések a környezet és társadalom védelme mellett egy ideig fenntarthatónak látszanak, azonban az infrastrukturális portfólió kiterjesztése során még merülhetnek fel akadályok, azonban ezen szabályzatok finomítása a mai napig tart.

Egy példa a fenntartható működésre

A fenntarthatóság a bangladesi Distribution System Upgrade and Expansion Project során is megfigyelhető. Terv szerint ez 2,5 millió vidéki területeken élő ember ember számára terjeszti ki az elektromos áramszolgáltatást. A projekt B besorolású lett a bank környezeti szabályzata alapján történő besorolás során, viszont a pályázattól elvárták, hogy előzetes kárfelmérést készítsen, ami alapján a bank jelölte ki azt az eszközt, amely a legkevesebb környezeti terheléssel és kockázattal jár. Nem mutattak ki jelentősebb károkat a felmérés során. A környezet védelme mellett a társadalmi megfelelésre is hangsúlyt fektet a projekt, ugyanis 2021-ig mindenkit megfelelő elektromos áram szolgáltatáshoz kívánnak juttatni.

Kritikák

A bank létrejöttekor több kritika és aggodalom is felütötte a fejét, pl., hogy Kína saját nemzetközi intézményeivel veszélyezteti a már meglévő világméretű szervezetek működését. Ebbe beletartozik a Marshall segélyhez hasonlított Új Selyemút projekt is, mely kifejezetten a belső-kínai fejlesztéseket támogatja. Az USA beli kritikusok egyenesen nyílt támadásnak vélték a bank létrehozását maguk és szövetségeseik ellen. Attól is tartottak, hogy az AIIB nem fog figyelni a már meglévő társadalmi és környezeti szabványokra. Megfogalmazódtak olyan aggályok is, amelyek szerint Kína csak a befolyását akarja növeszteni globális szinten, azonban az országnak nincs vétójoga és a csatlakozó országokkal folyamatosan csökken a részesedése is, így a működés kiegyensúlyozott lehet. Mások úgy gondolták a második világháború óta fennálló rendszert kívánják ledönteni. Mindemellett olyanok is felmerültek, hogy nem lesz egy állandó bizottság, amely felülvizsgálja a kérelmek jelentős részét, vagy hogy az AIIB nem lesz annyira kockázatkerülő, mint a Világbank. Az AIIB-t egyes források a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank versenytársának tekintik, melyeket úgy tekintenek, mint az Amerikai Egyesült Államok és más fejlett országok által dominált szervezeteket. A kezdetekkor sokak számára nem volt egyértelmű a bank jelentősége sem, illetve nem volt tiszta a működési rezsim. Ez a sok bizalmatlanság történelmi eredetű lehet, azonban Kína úgy fogalmazott, az ő érdeke is az, hogy a jelenlegi rendszerek fennmaradjanak és fejlődjenek.

A bank létrejöttéről szóló kritikákat már az elején cáfolták, a bank elnöke ugyanis kihangsúlyozta az intézmény politikai függetlenségét a működés és a projektek során, valamint hogy az AIIB kiegészíti és nem pedig kitúrja a többi nagy intézményt. Ezek a kritikák nem is igazolódtak a későbbiekben.

A fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak is alaptalannak látszanak, a fentebb említett cselekvések tükrében. Ezen a területen a túl gyors és az érintettek korlátozott bevonásával történő szabályzatiktatásokat kritizálták csak.

Magyarország tagsága

A tagság feltételeiről szóló tárgyalások gyors és magyar szempontból kedvező lezárását követően az Országgyűlés 2017 május 13-án fogadta el a taggá váláshoz szükséges nemzetközi megállapodást 12 másik országgal együtt (Belgium, Kanada, Etiópia, Írország, Peru, Szudán, Venezuela, Hong Kong, Fiji, Afganisztán, Örményország, Timor Leste). A csatlakozási okmányokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az AIIB Magyarországot képviselő kormányzójaként adta át Jin Liqun, a pekingi székhelyű bank elnöke számára 2017 júniusában, az AIIB dél-koreai éves közgyűlésén. A csatlakozási okmányok átadásával és az első tőkerészlet átutalásával Magyarország másodikként csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) Közép-Kelet-Európából. Hazánk gazdasági súlyának megfelelő tulajdonosi részesedést ért el az intézményben – amely nagyobb például Portugália részarányánál -, így az Egyesült Királyság által vezetett országcsoport tagjaként Magyarország az igazgatóságban hatékonyan vehet részt a bank stratégiájának, célkitűzéseinek alakításában is. A cél a tagsággal az, hogy Magyarország nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszere a világ dinamikusan fejlődő régiójában nő majd tovább, amely kedvező hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre és a vállalati versenyképesség javítására egyaránt.

Tagországok és részesedéseik^[1]

félkövérrel kiemelve az alapító országok láthatóak

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Asian Infrastructure Investment Bank című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• http://www.geopolitika.hu/hu/2015/05/13/azsiai-infrastrukturalis-es-befektetesi-bank/
• http://www.geopolitika.hu/hu/2015/12/01/kina-feltorekvo-nemzetkozi-intezmenyi-strukturaja/
• http://www.geopolitika.hu/hu/2016/08/05/az-azsiai-infrastrukturalis-befektetesi-bank-elso-eves-gyulese/
• http://www.geopolitika.hu/hu/2016/09/29/az-azsiai-infrastrukturalis-befektetesi-bank-elmult-eves-tevekenysege/
• http://www.geopolitika.hu/hu/2016/11/18/fenntarthato-celok-az-aiib-mukodeseben/
• https://www.aiib.org/en/about-aiib/governance/members-of-bank/index.html

További információk

• Hivatalos honlap Archiválva 2015. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol)
• Salát Gergely: Ekkora alázásban régen volt része Amerikának (magyar nyelven). Heti Válasz, 2015. május 4. [2015. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 6.)

2017. évi LI. törvény az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozásáról és működéséről szóló, Pekingben, 2015. június 29-én kelt Alapokmány és az AIIB Kormányzótanácsának a tagfelvétel feltételeit rögzítő határozata kihirdetéséről1 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (a továbbiakban: AIIB) létrehozásáról és működéséről szóló, Pekingben, 2015. június 29-én kelt Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Alapokmányt e törvénnyel kihirdeti. 7. § Az Országgyűlés az Alapokmány 33. cikke által megkívánt letéteményes feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki. 8. § A Kormányzótanácsi határozatban foglaltak szerint Magyarországra jutó részvényjegyzésből eredő, a 2017-2021. években egyenlő részletekben esedékes tőkebefizetést a központi költségvetés terhére kell teljesíteni. 9. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.

Jegyzetek