Æthelwulf wessexi király

Æthelwulf
Wessex királya
Uralkodási ideje
839 – 856
Koronázása	Kingston-upon-Thames[1]
Elődje	Egbert
Utódja	Æthelbald
Essex királya
Uralkodási ideje
839 – 856
Elődje	Egbert
Utódja	Æthelbald
Kent királya
Uralkodási ideje
839 – 858
Elődje	Egbert
Utódja	Æthelberht
Sussexi Királyság királya
Uralkodási ideje
839 – 856
Elődje	Egbert
Utódja	Æthelbald
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Cerdic-ház
Született	806 Aachen
Elhunyt	858. január 13. (52 évesen) Wessex
Nyughelye	Winchester katedrális[2][3]
Édesapja	Egbert wessexi király
Édesanyja	unnamed wife of King Egbert of Wessex
Házastársa	Martell Judit Osburh
Gyermekei	Alfréd wessexi király Æthelstan of Kent Æthelswith Æthelbald wessexi király Æthelberht wessexi király I. Æthelred wessexi király Judith of Wessex
A Wikimédia Commons tartalmaz Æthelwulf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Æthelwulf, más írásmóddal Athelwulf,^[4] Ethelwolf (806^[5] – 858. január 13.^[2][3]) angolszász király, 839-től Wessex uralkodója;^[6] egyesítette Wessex királyságát Merciával,^[6] így ellen tudott állni a dán vikingek támadásainak,^[6] bár édesapjához mérve gyenge uralkodó volt.^[7]

A nagy angolszász király, Ecgberht fiaként született.^[6] Kezdetben az egyházi pályára volt szánva, papos gondolkodású és békés hajlandóságú volt^[8] Fiatalon Kentben mint alkirály uralkodott^[1] de winchester püspöke is ő volt.^[1] Négy évvel azután került a trónra, hogy a dánok megindították támadásaikat az angol partok ellen.^[6] Eleinte sikertelenül harcolt ellenük^[4] (839^[4]), 851-ben azonban fényes győzelmet aratott fiával, Athelstannal együtt^[9] a népes dán sereg felett egy Aclea (vagy Okely^[4]) nevű helyen, Surreyben^[1][6][10] és egy tengeri csatában is győzelmet aratott felettük.^[1] Ezután hozzáadta leányát a merciai királyhoz, Burgredhez^[6] (853^[6]). Az egyházhoz hűen uralkodott^[4] és ő küldött először péterfilléreket Rómába a pápának.^[4] 853-ban fiát Rómába küldte,^[9] hogy ott maga IV. Leó pápa koronázza meg és kenje fel.^[7][9] 856-ban maga is római zarándokútra ment.^[6][9] Itt nagyon megnyerte a rómaiak szeretetét azzal, hogy gazdag alapítványokat tett a város templomai számára.^[9] Útban hazafelé^[9] 856-ban feleségül vette Kopasz Károly nyugati frank király leányát,^[6] Judithot^[7] (aki második asszonya lett), akit azután minden angolszász szokás ellenére királynévá koronázott.^[9] Ezzel azonban felkeltette első házasságából való fiai haragját úgy,^[9] hogy fiainak egyike, Æthelbald, Kent, Essex és Sussex alkirálya^[9] nyíltan fellázadt ellene,^[1] riválisai pedig megfosztották a tróntól.^[6] Kentben és több más keleti tartományban viszont haláláig uralkodhatott.^[6] Halála után legidősebb fia, Æthelbald örökölte királyságát.

Gyermekei

• Æthelwulf első házasságát 830-ban^[2] vagy 833-ban^[2] Osburgával^[1][3] (810 k. – 852 márciusa), Hampshire-i Oslac leányával^[1] kötötte. Házasságukból öt gyermek született:
  • Æthelbald^[3] (834 – 860. december 20.)
  • Æthelberht^[3] (836 – 865 ősze)
  • I. Æthelred^[3] (837 – 871. április 23.)
  • Ethelswitha^[3] (838 – 888) ∞ Burgred merciai király
  • Ælfred^[3] (849 – 899. október 26.)

• Második felesége a már fent említett Karoling-házi Judith^[1][3] (844. október – 870 után), házasságuk (856. október 1.^[2]) gyermektelen maradt.

Jegyzetek

1. ↑ ^{a b c d e f g h i} David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 21. oldal
2. ↑ ^{a b c d e} http://fmg.ac/Projects/MedLands/ENGLAND,%20AngloSaxon%20&%20Danish%20Kings.htm#_Toc214769426
3. ↑ ^{a b c d e f g h i} http://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic1.html
4. ↑ ^{a b c d e f} Bokor József (szerk.). Ethelwolf, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
5. ↑ http://fabpedigree.com/s008/f580446.htm
6. ↑ ^{a b c d e f g h i j k l} Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 19. oldal
7. ↑ ^{a b c} Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 60. oldal
8. ↑ Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 419. oldal
9. ↑ ^{a b c d e f g h i} Tolnai Világtörténelme, Középkor I., 420. oldal
10. ↑ Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet V. kötet. I. rész VII. fejezet: Angolország megalakulása

Előző uralkodó: Egbert

Wessex királya 839 – 856

Következő uralkodó: Æthelbald

Előző uralkodó: Egbert

Essex királya 839 – 856

Következő uralkodó: Æthelbald

Előző uralkodó: Egbert

Kent királya 839 – 858

Következő uralkodó: Æthelberht

Előző uralkodó: Egbert

Sussex királya 839 – 856

Következő uralkodó: Æthelberht