Acanceh (régészeti lelőhely)

Ez a szócikk a maja régészeti lelőhelyről szól. Hasonló címmel lásd még: Acanceh (egyértelműsítő lap).

Acanceh
Lakói	maják
Ország	Mexikó
Tszf. magasság	15 m
Elhelyezkedése
Acanceh Pozíció Yucatán térképén
é. sz. 20° 48′ 38″, ny. h. 89° 27′ 07″20.810555555556, -89.45194444444420.810556°N 89.451944°WKoordináták: é. sz. 20° 48′ 38″, ny. h. 89° 27′ 07″20.810555555556, -89.45194444444420.810556°N 89.451944°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Acanceh témájú médiaállományokat.

Acanceh egy maja régészeti lelőhely délkelet-Mexikóban, a mai Acanceh település belterületén. Neve a jukaték-maja nyelvből származik, jelentése „szarvasbőgés”.^[1]

Az első emberi letelepedésről szóló bizonyítékok a késői preklasszikus korból (i. e. 300–i. sz. 300) származnak, és tudható, hogy egészen a késői posztklasszikus korig (1300–1450) éltek itt maják, de Acanceh fénykorát a korai klasszikus korban (300–600) élte, amikor 300, különböző típusú építménnyel rendelkezett. Építményei alapján valószínűsíthető egyfajta kapcsolat Acanceh és Uaxactún, valamint Teotihuacan között is.^[1][2]

Leírás

A romok a Yucatán-félszigeten, Yucatán állam középpontjától kissé nyugatra, Influencia Metropolitana régió területén találhatók, az állam fővárosától, Méridától körülbelül 20 km-re délkeletre, Acanceh település belterületén, egy sík területen. Az egyik legjellegzetesebb építmény, a központi piramis a 21. utca északi oldalán áll a városközpontban, a másik legjellegzetesebbet, a stukkók palotáját pedig négy irányból négy utca, a 18., a 20., a 25. és a 27. utca határolja, de ezen a területen számos modernkori lakóház is áll. Ezek mellett az egykori város csekélyebb maradványai másutt is megmaradtak, összesen mintegy 3 km²-es területen szétszóródva.

A több száz egykori építményből mára két fontos maradt meg. A központi piramis egy 32 méter oldalú alapzaton nyugvó, három lépcsőzetes részből felépülő, 11 méter magas építmény. Fő lépcsősorait nyolc, stukkótechnikával készült, nagyméretű maszkdíszítés szegélyezte. Ugyancsak stukkók láthatók a másik épület, az úgynevezett stukkók palotájának homlokzati frízén is: ezek természetfeletti lényeket vagy istenségeket ábrázolnak,^[1][3] valamint ragadozómadarakat, mókusokat és denevéreket, amelyek a Mexikói-fennsík kultúrájával való rokonságot valószínűsítik.^[2]

Képek

Források