Acsuca

Acsuca (Aciuța)
Kőbánya és bányató a falutól délkeletre
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Peleskefalva
Rang	falu
Községközpont	Pleskuca
Irányítószám	317261
SIRUTA-kód	11780
Népesség
Népesség	199 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	226 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 21″, k. h. 22° 27′ 05″46.289168, 22.45140446.289168°N 22.451404°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 21″, k. h. 22° 27′ 05″46.289168, 22.45140446.289168°N 22.451404°E
Acsuca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsuca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Acsuca, 1910 és 1919 között Ácsfalva (Ácsuca, románul: Aciuța) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

A megye keleti részén, az Erdélyi-szigethegységben, a Fehér-Körös jobb partján, Vaskohtól 36 kilométerre délre található.

Nevének eredete

Először Kisacsuca faluról maradt fenn okleveles említés, 1366-ból (Kisachwicza), majd 1439-ből (Acsovicza). Mai nevén először 1477-ben említették (Aczwcza). A helységnévrendezéskor a főszolgabíró talált ki számára új nevet, arra hivatkozva, hogy a lakosság többsége állítólag ács foglalkozású volt.^[2]

Története

1423-tól a világosi váruradalom része volt. Mint ilyen, 1477-ben a Bánfi család, 1510-ben Brandenburgi György birtoka. Megszüntetéséig, 1876-ig Zaránd vármegyéhez tartozott, akkor a Nagyhalmágyi járás többi településével együtt Arad vármegyéhez csatolták. A parasztfelkelésben való részvétele miatt mind 1784-ben, mind 1848-ban felgyújtották. A Fehér-Körös áradása után 1814 előtt költözött mai helyére. A vármegye 1808-ban vizsgálatot rendelt el, ugyanis gr. Hollaki Antal 27 falubeli gazda kinnlevőségével gyarapította allodiális birtokát, és vég nélküli robotot várt el a lakosoktól. A parasztok a vármegyétől vártak segítséget, és megüzenték, hogy amíg a vizsgálat le nem zárul, semmiféle robotot nem hajlandóak végezni. Az elrendelt szembesítésen a földesúr nem jelent meg. Ezután a lakosok a szolgabíró és az alispán jelenlétében felajánlották, hogy pénzen megváltják a robotot. A gróf ez elől elzárkózott. Később a vármegye arra vonatkozó ötlete is meghiúsult, hogy a robot idejét szesszióként szabályozzák, mert nem tudtak megegyezni a pontos mértékben. Végül a kiszálló főispán, Hollaki István győzte meg rokonát, hogy egyezzen ki jobbágyaival heti egy nap robotban.^[3] A szolgabíró 1848 tavaszán is „a főbb lázittó”-ként jellemezte a falu népét.^[4] Lakóinak legfőbb bevételi forrása a gyümölcstermesztés és a szarvarmarhatartás volt.

A 19–20. század fordulóján a Fehér-Körös Acsuca és Halmágycsúcs közötti szakasza kedvelt kirándulóhelynek számított. Még az 1850-es években Jókai Mór is felkereste, és elragadtatással írt egyik hegyéről, ahol elszórva, nagy mennyiségben hevert a karneol, a kalcedon, az achát, a jáspis és az ónix.^[5]

1880-ban 500 lakosából 465 volt román, 30 cigány és 4 magyar anyanyelvű; 496 ortodox és 5 zsidó vallású.

2002-ben 255 lakosából 198 volt román és 57 cigány nemzetiségű; 206 ortodox és 48 baptista vallású.

Nevezetességek

• A falu környékén, a Fehér-Körös mentén több andezitbánya. A bányászat a 19. században kezdődött.
• A falubeli volt Hollaki-kúria a 18. században épült. 1784-ben a parasztok megostromolták, ezután klasszicista stílusban épült újjá. Ma az általános iskola működik benne.
• Közelében a Fehér-Körös egyik mellékágának hat óránként előtörő időszakos forrása, amelynek a nép gyógyerőt tulajdonított.

Jegyzetek

Források

• A falu lapja a Virtual Arad portálon (románul)

Külső hivatkozások

• Falutérkép

Képek

• 
  A volt Hollaki-kúria, a háttérben egy kőbányával
• 
  A vasút hídja a falutól északnyugatra