Akt (művészet) : Források, További információk, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Akt (művészet)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Akt (egyértelműsítő lap).

Az akt meztelen emberi testet ábrázoló alkotást jelent a képzőművészetben. Magyarországon német jövevényszóként terjedt el. Ebben az értelemben tanulmányrajz, festmény vagy szobor a ruhátlan emberi testről, a 19. században a latin actus szóból származtatva^{[m 1]} meztelen vagy felöltözött modell alakjának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolása.

Az emberábrázolások kiemelkedő tárgya a képzőművészetben a meztelenség, ami erotikus tartalmával az egyik meghatározó téma a régmúlttól mind a mai napig.

Az aktábrázolást általában szimbolikus mondanivaló (például: Peter Paul Rubens: Ádám és Éva, Jan van Eyck: Utolsó ítélet) kifejezésére korlátozták a reneszánsz előtt, azóta az akt a műtermi és akadémiai gyakorlatban szokásos, többnyire rajzi előkészítése a figurális műnek. A fogalom idővel kitágult, ma a meztelen ember mindenféle ábrázolását jelöli. Meztelen embereket modellként már a középkorban is alkalmaztak, előbb a meztelen női testet ábrázoló művekhez is férfi modelleket. Nők aktmodellként való alkalmazása csak az 1500-as években vált általánossá.

Források

Jullien, Francois: A meztelenség lényege (ford. Sujtó László), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2014 (Veszedelmes viszonyok), ISBN 9789639777323
Lyka Károly: Az aktról a Művészet folyóiratban 1915-ben megjelent írása. Aranykeret Galéria Tudástárv. Szabó Nagy Katalin. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva].
Szigetvári Péter: Ki gondolta volna?. nyest.hu, 2013. május 6.
Tótfalusi István: Klasszikus szócsaládfák Nyelvünk görög és latin eredetű szavai (13-15. oldal: agere, actum 'űz, hajt, cselekszik' (latin) fejezet); Tinta Könyvkiadó – 2009. ISBN 978 963 9902 21 3
Művészeti szótár, Grill Károly Könyvkiadó vállalata, Budapest – 1920
Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja; Kiről nevezték el? Honnan ered? fejezet Miért akt a ruhátlan test? – 1978 ISBN 963 223 138 4
Kenneth Clark: Az akt (Tanulmány az ideális formáról) ( Budapest, Corvina, 1986) ISBN 9631322211

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Akt (művészet) témájú médiaállományokat.

A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet Akadémiai Kiadó – 1967
Szabó Béla: Gondolatok az aktfényképezésről I., online Fotó Art digitális és analóg fotómagazin – 2005. április
Duncan Evans–Iain Banks: Klasszikus aktfotózás; ford. Babits Péter; Alexandra, Pécs, 2005
Székely András: Akt magyar ecsettel; Képzőművészeti, Bp., 2005
Drozdik Orsolya: Individuális mitológia. Konceptuálistól a posztmodernig; Gondolat, Bp., 2006
Eifert János: Aktfotográfia; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2007
A 100 legszebb nő a festészetben. Ihletet adó nők; szerk. Onne Behrends, ford. Kozma Gyula; Alexandra, Pécs, 2008
Az erotika képes története. A szexualitás ábrázolása kétezer év művészetében; összeáll. Charlotte Hill, William és Wallace; Alexandra, Pécs, 2009
A meztelen férfi. Tanulmányok; Lentos Kunstmuseum–Ludwig Múzeum, Nürnberg–Bp., 2012
Szunyoghy András: Akt- és alakrajzolás; Kossuth, Bp., 2017
Bódi Katalin: Éva születése; Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2019 (Új Alföld könyvek)

Jegyzetek

↑ Német nyelvterületen az Akt szó ’cselekmény, felvonás, közösülés’ értelemben, már a művészi fogalom 19. századi kialakulás előtt is használatos volt.