Andrica-sejtés

(a) Az '"`UNIQ--postMath-00000002-QINU`"' függvény grafikonja az első 100 prímre.
(a) Az A n {\displaystyle A_{n}} függvény grafikonja az első 100 prímre.
(b) Az '"`UNIQ--postMath-00000003-QINU`"' függvény grafikonja az első 200 prímre.
(b) Az A n {\displaystyle A_{n}} függvény grafikonja az első 200 prímre.
(c) Az '"`UNIQ--postMath-00000004-QINU`"' függvény grafikonja az első 500 prímre.
(c) Az A n {\displaystyle A_{n}} függvény grafikonja az első 500 prímre.
Az Andrica-sejtés grafikus bizonyítása az első (a)100, (b)200, illetve (c)500 prímszámra. Az A n {\displaystyle A_{n}} függvény mindig 1 alatt marad.

A számelmélet területén a Dorin Andrica román matematikusról elnevezett Andrica-sejtés a prímszámok közötti hézagokról szóló sejtés.[1]

A sejtés állítása szerint a

p n + 1 p n < 1 {\displaystyle {\sqrt {p_{n+1}}}-{\sqrt {p_{n}}}<1}

egyenlőtlenség minden n {\displaystyle n} -re teljesül, ahol p n {\displaystyle p_{n}} az n-edik prímszám. Ha g n = p n + 1 p n {\displaystyle g_{n}=p_{n+1}-p_{n}} jelöli az n-edik prímhézagot, akkor az Andrica-sejtés a következőképpen is megfogalmazható:

g n < 2 p n + 1. {\displaystyle g_{n}<2{\sqrt {p_{n}}}+1.}

Empirikus bizonyítékok

Imran Ghory a legnagyobb prímhézagokra vonatkozó adatok felhasználásával igazolta a sejtést egészen 1,3002 · 1016-ig.[2] A fenti prímhézag-egyenlőtlenség és a táblázatok segítségével a sejtés egészen 4 · 1018-ig bizonyított.

Az A n = p n + 1 p n {\displaystyle A_{n}={\sqrt {p_{n+1}}}-{\sqrt {p_{n}}}} diszkrét függvény grafikonja a jobb oldalon látható. Az A n {\displaystyle A_{n}} csúcsértékei n = 1, 2 és 4-nél találhatók; A4 ≈ 0,670873..., aminél nincs nagyobb érték az első 105 prím között. Mivel az Andrica-függvény értéke n növekedésével aszimptotikusan csökken, nagy n-eknél egyre nagyobb prímhézagra van szükség a különbség növeléséhez. Emiatt erősen valószínűnek tűnik, hogy a sejtés igaz, bár még nem sikerült bizonyítani.

Általánosításai

Az Andrica-sejtés egyszerű általánosítása a következő egyenlőség:

p n + 1 x p n x = 1 , {\displaystyle p_{n+1}^{x}-p_{n}^{x}=1,}

ahol p n {\displaystyle p_{n}} az n-edik prímszám, x pedig bármely pozitív valós szám lehet.

Az x legnagyobb lehetséges értéke nyilvánvalóan n = 1 {\displaystyle n=1} -nél van, amikor xmax = 1. A sejtések szerint x-re a legkisebb megoldás xmin ≈ 0,567148... (A038458 sorozat az OEIS-ben), ami n = 30-nál teljesül.

Az általánosított Andrica-sejtést fel lehet írni egyenlőtlenség formájában is:

p n + 1 x p n x < 1 {\displaystyle p_{n+1}^{x}-p_{n}^{x}<1} , ahol x < x min . {\displaystyle x<x_{\min }.}

Kapcsolódó szócikkek

  • Cramér-sejtés
  • Legendre-sejtés
  • Firoozbakht-sejtés

Jegyzetek

  1. Andrica, D. (1986). „Note on a conjecture in prime number theory”. Studia Univ. Babes–Bolyai Math. 31, 44–48. o. ISSN 0252-1938.  
  2. Prime Numbers: The Most Mysterious Figures in Math, John Wiley & Sons, Inc., 2005, p. 13.
  • Guy, Richard K.. Unsolved problems in number theory, 3rd, Springer-Verlag (2004). ISBN 978-0-387-20860-2 

További információk

  • Andrica's Conjecture Archiválva 2007. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben at PlanetMath
  • Generalized Andrica conjecture at PlanetMath
  • Weisstein, Eric W.: Andrica's Conjecture (angol nyelven). Wolfram MathWorld
Sablon:Prímsejtések
  • m
  • v
  • sz