Arató Béla : Életpályája, Művei, Jegyzetek, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Arató Béla

Arató Béla
Született	1892. július 1. Tótkomlós
Elhunyt	nem ismert
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író postatiszt
Sablon • Wikidata • Segítség

Arató Béla, született: Adamik (Tótkomlós, 1892. július 17. – 1941 után) író, posta és távirdai segédellenőr.

Életpályája

Szülei Adamik János és Kmetykó/Kmetyka Rozália. Középiskolai tanulmányait Orosházán végezte. Az első világháború alatt távírótisztként szolgált a déli, nyugati, olasz és orosz fronton. 1919. április 19-én Budapesten feleségül vette Gyűrky Magdolna Mária posta-távirdai kezelőnőt.^[1] Tőle megözvegyült, s ezt követően 1930. július 8-án Budapesten Szabó Ilona postai alkalmazottal kötött házasságot.^[2] 1930-ban Adamik családi nevét Aratóra változtatta.^[3]^[4] 1933-ban a magyar királyi posta szolgálatába lépett és 1934-ben a budapesti távíró és távbeszélő igazgatóságnál dolgozott. 1941-ben tartalékos távirász gyakornokká nevezték ki.^[5]

Cikkei megjelentek az alábbi lapokban: Az En Ujságom (mesék), Pesti Hírlap, Színházi Élet, Ujság.

Művei

Az arany sarkantyú. Ifjúsági elbeszélések és mesék. Budapest, 1933 (Ism: Pester Lloyd 1933: 135. e. sz. Új kiadás Budapest [1937].)
Bücsük pasa szelencéje. Szent-István Társulat, 1938

Jegyzetek

↑ Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 1117/1919.
↑ Budapest VIII. kerületi állami házassági anyakönyv 819/1930.
↑ A m. kir. belügyminiszter a 128.487/1930. VIII. B. M. számú rendeletével engedélyezte a névváltoztatást.
↑ Budapesti Közlöny, 1930. szeptember 11. 206. szám. 1. old.
↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1941. május 6., 20. szám, 228. old.