Aujeszky Aladár

Aujeszky Aladár

Született	1869. január 11. Pest
Elhunyt	1933. március 9. (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Aujeszky Lipót
Foglalkozása	mikrobiológus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1892)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Aujeszky Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aujeszky Aladár, Aujeszky Aladár Imre (Pest, 1869. január 11. – Budapest, Józsefváros, 1933. március 9.)^[1] magyar mikrobiológus. Ő vezette be Magyarországon a kutyák veszettség elleni kötelező oltását.

Családja

A család katolikus vallású, nemesi, morvaországi eredetű. Nagyapja, Aujeszky Vince, néptanító volt. Apja Aujeszky Lipót (1830–1887) szintén pedagógus (a belvárosi főreáliskola természettan rendes tanára, később a budapesti egyetem matematika-fizika tanára), korán elhunyt. Édesanyja Pröbsztl Antónia (Pröbsztl Anton leánya). Nagybátyja: Aujeszky Ferenc (1841–1904) római katolikus pap.

Felesége: Megyeri Karolina Sarolta (Charlotte, 1870–1951) zenepedagógus. Aujeszky apósa: Megyeri (Merkl) Károly, anyósa apáti Than Karolina.^[2]

Aujeszky Aladárnak egy fia született, Aujeszky László (1903–1978) meteorológus.

Élete

1887-ben érettségizett a budapesti piarista gimnáziumban, majd a budapesti tudományegyetemen 1892-ben nyerte el orvosi diplomáját. 1893-ban egészségtan szakos középiskolai tanári és iskolaorvosi képesítést kapott, 1903-ban pedig az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi oklevelet és ugyanebben az évben magántanári képesítést szerzett a bakteriológiai diagnosztika tárgyköréből.

Előbb a Szent Rókus Kórház II. seborvosi osztályán volt gyakornok, illetve a tudományegyetem II. számú belgyógyászati klinikáján szintén gyakornokként dolgozott. 1895–1896-ban „preparátor” volt a Hőgyes Endre által 1890-ben létesített és vezetése alatt álló Pasteur Intézetben, majd tanársegéd lett az egyetem Általános Kór- és Gyógytani Intézetében (szintén Hőgyes vezetése alatt). 1900-tól Preisz Hugó mellett a Bakteriológiai Intézet segédtanáraként tevékenykedett, majd még ebben az évben vezetőhelyettese lett az időközben az Állatorvosi Főiskolához csatolt Bakteriológiai Intézetnek. 1903-ban állatorvosi diplomát, majd magántanári képesítést szerzett bakteriológiai diagnosztikából, s e tárgyban előadásokat tartott. 1907-től a Bakteriológiai Intézetet vezette,^[3] s főiskolai nyilvános rendes tanárként oktatott, sőt 1909–1910, illetve 1915–1916 között a rektorhelyettesi munkakört is ellátta. Haláláig vezette az intézetet. 1902-ben egy vírusos agyvelőgyulladást fedezett fel (Aujeszky-betegség, álveszettség), amelyet utóbb külföldi tudósok több állatfajnál is kimutattak. 1919-ig ő vezette az általa, 1910-ben megszervezett Állami Oltóanyagtermelő Intézetet, majd a nagy megterheléssel járó vezetőségről lemondott.

Korábban (1894–1907) tanított egészségtant egyes budapesti polgári leányiskolákban is, később pedig (1921–1933) a tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán mikrobiológiát is oktatott meghívott előadó tanárként.

A Szent István Tudományos Akadémia tagja (rendes: 1921). 1895-től 1900-ig az Országos Közegészségügyi Egyesület Iskolaorvosi Szakbizottsága, 1897-től 1905-ig pedig az Orvosi Szakosztálya titkára, majd 1921-től az egyesület alelnöke volt. 1908 és 1913 között a Központi Kísérletügyi Bizottság tagja, 1900 és 1905 között a Királyi Magyar Természettudományi Társulat titkáraként működött. Az Országos Állategészségügyi Tanács tagja (rendkívüli: 1907; rendes: 1914).

Az Ifjúság és Egészség (1898–1900) és az Egészség c. lapok társszerkesztője (1900–1909). A Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata szerkesztője (1900–1905). Szakmai közleményei, tanulmányai a Természettudományi Közlönyben (1893–1932), az Orvosi Hetilapban (1893–1933), a Zentralblatt für den Bakteriologie und Parasitenkunden c. lapban (1898–1906), az Állatorvosi Lapokban (1903–1931), a Mezőgazdasági Kutatásokban (1929–1933) és az Orvosképzésben jelentek meg (1932).

1933. március 12-én temették a Kerepesi temetőben (ma Fiumei Úti Sírkert) lévő jobb oldali kriptasor 477. családi sírboltjába, amelynek szürkésfekete obeliszkjén az Aujeszky család itt nyugvó tagjainak neve, közöttük „PROF. DR. AUJESZKY ALADÁR / 1869-1933” felirat olvasható. (A sír 2004 óta védett.)

Emlékezete

Róla nevezték el az Aujeszky-emlékérem díjat (1993-ban, készítője: Tóth Sándor).
1969. június 7-én állították fel Veszprémi Imre által készített bronz mellszobrát az Állatorvosi Főiskola parkjában.
1993. augusztus 28-án leplezték le emléktábláját a Budapest, Hungária körút 21. MTA Állatorvostudományi Kutatóintézet előcsarnokában.
2003-ban a Magyar Zoonózis Társaság Hőgyes-Aujeszky–emlékplakettet alapított (alkotója dr. Tamara Kubászova) a magyar tudomány két olyan nagyságának emlékére, akik az egyik legfontosabb zoonózis, a veszettség elleni védekezés kimunkálásában világszerte elismert munkásságot fejtettek ki.

Művei

A veszettséggel összetéveszthető, oktanilag ismeretlen fertőző betegségről, Veterinárius 1902/12.
A baktériumok természetrajza, 1912 (Budapest, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat, 920 oldal)
Általános bakteriológia, 1924
Háziállataink veszettség elleni védőojtása 1927-ben, Állatorvosi Lapok 1926/23 szám.
A háziállatok veszettség elleni védőojtása Magyarországon, 1928
A háziállatok veszettség elleni ojtásának harminc éve, Állatorvosi Közlemények 1932/7 12 sz.

Jegyzetek

↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 552/1933. folyószáma alatt.
↑ Aujeszky Aladár anyósa révén rokonságba került a Than családdal. Than Karolinának ugyanis testvére volt Than Mór (1828–1899) festőművész és Than Károly (1834–1908) kémikus, egyetemi tanár. Utóbbi erős hatással volt bakteriológiai érdeklődésének kibontakozására.
↑ Miután Preisz Hugó a budapesti egyetemre távozott.

Források

Dr. Karasszon Dénes: A mikrobiológia magyar mesterei (magyar nyelven). Orvostörténeti Közlemények. [2002. november 15-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 62–63. o.
Kozák Péter. Névpont.hu 2013.: Aujeszky Aladár Bővítve: [1] Megtekintve 2020-04-17.
Magyar Állatorvosi Panteon. Állatorvostudományi Egyetem – Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum
V. Góz Gabriella: Aujeszky Aladár Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 61–63. o. ISBN 963-01-7834-6
Aujeszky Aladár napjainkra is hatást gyakorló iskolát teremtett. UNIVET, az Állatorvostudományi Egyetem lapja, 3. évfolyam, 4. szám, 2019. december. 22–25. oldalak Megtekintve:2020-04-18.