Birger svéd király

Birger

Svédország királya
Uralkodási ideje
1290 1318
KoronázásaSöderköping
1293
ElődjeIII. Magnus
UtódjaIV. Magnus
Életrajzi adatok
UralkodóházFolkung-ház
Született1280
Svédország
Elhunyt1321. május 31. (41 évesen)
Dánia
NyughelyeSt. Bendt's Church
ÉdesapjaIII. Magnus
ÉdesanyjaHolsteini Hedwig
Testvére(i)
  • Ingeborg Magnusdotter of Sweden
  • Eric, Duke of Södermanland
  • Valdemar
HázastársaMartha of Denmark
Gyermekei
  • Magnus Birgersson
  • Erik Birgersson d.y.
  • Agnes Birgersdotter
A Wikimédia Commons tartalmaz Birger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Birger Magnusson (1280[1] – 1321. május 31.[1]) svéd király 1290-től 1318-ig, polgárháborúba keveredett fivéreivel (1306–1310). Később (13171318) bebörtönöztette és meg is ölette őket, hamarosan azonban neki kellett Dániába menekülnie.[1]

III. Magnus fiaként született. Édesapja még életében, 1284-ben királlyá választatta legidősebb fiát,[2] Birger ezután "ifjabb királynak" nevezték.[2] Magnus után tették a trónra, de az 1290 és 1302 közötti régensi időszakban névleges király volt.[1] Gyámjául még Magnus nevezte meg legfőbb bizalmasát, Torgils Knutssont.[2] Neki köszönhető az emberevőnek nevezett karéliaiak keresztény hitre térítése.[3] Birgert 1302-ben koronázták meg, és öccseivel, Erikkel és Valdemár összefogva 1305. december 6-án foglyul ejtette, és a következő év február 10-én lefejeztette Torgilsot.[3] Ám ez év szeptember 29-én öccsei Birger ellen fordultak és elfogták a királyt (ez volt az ún. håtunai játék).[4] A nyköpinghusi börtönüregekből Birgert sógora, VI. Erik dán király szabadította ki, miután Västegötland déli részét felégetve a mai Ulricehamnig nyomult előre.[5] Miután Erik herceg gyújtogatva, rabolva betört Norvégiába, annak királya V. Haakon is bekapcsolódott a háborúba.[5] 1310-ben Birger király megállapodott Erik és Valdemár hercegekkel, hogy a birodalmat felosztják egymás között.[6] Birger szent esküvést tett az egyezségre és tovább uralkodhatott[6] Azonban balszerencsés üzletekbe keveredett , s arra kényszerült, hogy pénzt kölcsönözzön a dán VI. Erik királytól[6] A lakosságra is új adókat vetett ki, de a gotlandi parasztok megtagadták befizetésüket[6] Annyira komollyá vált a helyzet hogy a királynak erőszakos úton, katonák segítségével kellett behajtania az adót.[6] Ám Birger nem felejtette el az öccseitől elszenvedett megaláztatásokat. Az 1317. év második felére megértek a király tervei.[7] 1317. december 10-ről 11-re[7] virradó éjjelen elfogatta öccseit, börtönbe záratta és halálra éheztette őket. Azok katonái a következő év augusztus-ában elűzték a királyt, és Erik herceg fiát, Magnust kiáltották ki uralkodónak. Birger Dániába menekült[1] és ott is halt meg.

Gyermekei

Birger 1298-ban[8] házasodott össze Dániai Margittal[8] (12771341. október 3.), V. Erik dán király leányával,[8] aki négy gyermeket szült férjének:

Jegyzetek

  1. a b c d e Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 89. oldal
  2. a b c Vilhelm Moberg: Népem története – Svédország a középkorban (Min svenska historia berättad för folket, Stockholm, 1972, 1973); Magyar kiadás: Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984, fordította Miszoglád Gábor, 102. oldal
  3. a b Népem története – Svédország a középkorban, 103. oldal
  4. Népem története – Svédország a középkorban, 104. oldal
  5. a b Népem története – Svédország a középkorban, 105. oldal
  6. a b c d e Népem története – Svédország a középkorban, 106. oldal
  7. a b Népem története – Svédország a középkorban, 108. oldal
  8. a b c d e f g Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
III. Magnus
Svédország uralkodója
12901318
A Svéd Királyság címere
Következő uralkodó:
IV. Magnus
Sablon:Svéd királyok
  • m
  • v
  • sz
Yngling-ház (970–1060)
Stenkil-ház (1060–1125)
Stenkil · VII. Erik · VIII. Erik · Halsten · II. Anund · I. Haakon · I. Inge · Svend · (IX.) Erik · Fülöp · II. Inge · Ragnvald ·
Ulfing-ház1 (1125–1130)
Sverker-ház2 (1130–1222)
I. Sverker · VII. Károly · Kol · Boleszláv · II. Sverker · I. János
Erik-ház (1156–1234)
Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364)
Mecklenburgi-ház (1364–1389)
Valdemár-ház3 (1388–1412)
Griffin-ház (1396–1439)
Wittelsbach-ház (1441–1448)
Knutsson-ház (1448–1457)
Oldenburg-ház (1457–1523)
Vasa-ház (1523–1654)
Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720)
Hessen-Kassel-ház (1720–1751)
Holstein-Gottorp-ház (1751–1818)
Bernadotte-ház (1818–)
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház.
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 231781780
  • ISNI: 0000 0003 7496 0605
  • GND: 124755011
  • BNF: cb11263438d
  • középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap