Bodrosfejű arasszári

Bodrosfejű arasszári
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Ramphastides
Család: Tukánfélék (Ramphastidae)
Nem: Pteroglossus
Faj: P. beauharnaisii
Tudományos név
Pteroglossus beauharnaisii
Wagler, 1832
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bodrosfejű arasszári témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrosfejű arasszári témájú médiaállományokat és Bodrosfejű arasszári témájú kategóriát.

A bodrosfejű arasszári (Pteroglossus beauharnaisii) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1832-ben, Pteroglossus beauharnaesii néven.[3]

Előfordulása

Dél-Amerikában, Brazília, Bolívia és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők.[4]

Megjelenése

Testhossza 46 centiméter, testtömege 164–280 gramm.[5] Feje tetejének tollazata rövid, fényes és göndörödött tollakból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 22.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 22.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 22.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. november 21.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 22.)
  • Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
  • Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe. [2022. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap