Burghausen

Burghausen
Burghausen címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Altötting járás Salzachkreis (1808. október 1. – 1817. március 31.)
Polgármester	Florian Schneider (2020. május 1. – )
Irányítószám	84489
Körzethívószám	08677
Rendszám	AÖ,LF
Testvérvárosok	Lista Sulmona Fumel Hohenstein-Ernstthal Ptuj
Népesség
Teljes népesség	19 364 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	977,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	421 m
Terület	19,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 48° 10′, k. h. 12° 50′48.166666666667, 12.83333333333348.166667°N 12.833333°EKoordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 12° 50′48.166666666667, 12.83333333333348.166667°N 12.833333°E
Burghausen Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Burghausen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Burghausen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Burghausen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 19 364 fő (2022. december 31.).^[1] Burghausen Haiming, Überackern, Hochburg-Ach, Sankt Radegund, Burgkirchen an der Alz és Mehring községekkel határos.

Népessége

Népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése

Markttól délre.

Története

Mint császári birtokot 1025-ben említették először, azonban a legújabb ásatások leletei szerint a Burghausen vár területe már a bronzkorban is lakott volt. A régészek kelta, vaskori és római kori leletekre bukkantak itt.

1164-ben Oroszlán Henrik vette birtokba a várat, 1180-ban a vár Wittelsbach birtok volt. 1229 körül kapott városi rangot. 1255-től az alsó-bajorországi hercegek második rezidenciájának számított. Burghausen fő bevételi forrása a sókereskedelem volt.

A Burg Németország talán legnagyobb gótikus vára, mely 1 km hosszan húzódik a Salzach fölötti dombsoron. A szinte bevehetetlen helyen már a kelták is építettek őrhelyet, A Burg a kora középkorban erődített királyi vár volt, ide menekült 1024-ben II. Henrik német-római császár özvegye, a később szentté avatott Kunigunda. A vár a 12. században többször is gazdát cserélt. 1180-ban a Wittelsbach grófok foglalták el és a vár birtokában lettek bajor hercegekké.

1255-ben XIII. Henrik bajor herceg kezdte el építeni az új várat a dombsor déli csúcsán. Elődei addigra már városi ranggal is felruházták azt a parányi települést, amely a Salzach folyó partján álló egyetlen házsorból állt. Az ősi, szorosan egymáshoz tapadó házak sorát ismétlődő tűzvészek pusztították el, de a Salzach áradásai is sok kárt okoztak a vár alján megtelepedőknek.

Az eredetileg hat, mára azonban 5 várból álló épületegyüttest erődcsoportot 1459–1503 között erődített várfallal vették körbe, köztük őrtornyokkal. Az egyes várakat egymástól masszív hidak és kapuk választják el.

A védelmi funkció megszűntével az erődöket lakóépületekké alakították át; a Guinness Rekordok Könyve szerint 1051 méteres hosszával ez a világ leghosszabb kastélya. Az együttest hat belső udvar, több torony és bástya tagolja. Épületeiben három múzeumot (Burgmuseum, Stadtmuseum, Fotomuseum) rendeztek be.^[2] Két kápolnája a Hedwigskapelle és az Elisabethkapelle.^[3]

Nevezetességei

• Vár (Burg)
• Szentkereszt-templom – Burghausen határában 1477-ben épült fel. 1953-ban történt tatarozása során késő gótikus freskókat tártak itt fel.
• Szent Rupert-várkápolna – 1480-ban épült gótikus stílusban.

Kapcsolódó cikkek

• Bajorország települései

Jegyzetek

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5

• ↑ Mihály: Mihály Gábor:A világ leghosszabb kastélya – Burghausen

További információk

• Hivatalos oldal