Caj Jüan-pej

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A szócikkben a keleti névsorrendet, azaz a családnév–keresztnév formát követő nevek találhatók.

Caj Jüan-pej (Cài Yuánpéi)
Született	1868. január 11. Saohszing (Shaoxing), Kína
Elhunyt	1940. március 5. (72 évesen) Hongkong
Állampolgársága	kínai[1] Csing-dinasztia
Nemzetisége	kínai
Házastársa	Zhou Jun
Gyermekei	Cai Wei​lian
Foglalkozása	pedagógus, politikus, forradalmár
Tisztsége	Shujishi of Qing dynasty
Iskolái	Lipcsei Egyetem
Sírhelye	Aberdeen Chinese Permanent Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Caj Jüan-pej (Cài Yuánpéi) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Caj Jüan-pej (kínai írással: 蔡元培, pinjin: Cài Yuánpéi, Saohszing (Shaoxing), Csöcsiang (Zhejiang) tartomány, 1868. január 11. – Hongkong, 1940. március 5.) kínai pedagógus, eszperantista, a Pekingi Egyetem rektora, politikus.

Életpályája

1898-tól Kína nyugati iskoláiban volt főfelügyelő. Filozófiát, pszichológiát, művészettörténetet a lipcsei egyetemen hallgatott az 1900-as évek közepén. Kapcsolatba került Karl Lamprecht német történésszel is, aki a történeti kutatások módszereinek elismert kutatója volt. 1912-től kultuszminiszterként vett részt a Kínai Köztársaság oktatásügyi reformjában, de Jüan Si-kaj (Yuán Shìkǎi) elnöksége alatt lemondott. Caj (Cài) lemondása után újra visszatért Németországba, majd Franciaországba is ellátogatott.

1916-ban visszatért Kínába és a Pekingi Egyetem rektora lett és olyan híres gondolkodókat gyűjtött maga köré, mint Li Ta-csao (Lǐ Dàzhāo) és Csen Tu-hsziu (Chén Dúxiù), akik később részt vettek a Kínai Kommunista Párt megalapításában. A tradicionális nemzeti értékek és a modern nyugati pedagógiai eszmék szintézisére törekedett. Nagyra értékelte John Dewey pragmatista pedagógiai gondolatait is. Életfogásában Caj (Cài) egyenértékű fontosságot tulajdonított az erénynek, a bölcsességnek, az egészségnek, a szépségnek és az együttműködésnek (德, tö (dé); 智, cse (zhì); 体, ti (tǐ); 群, csün (qún); 美, mej (měi)), és ezeket a mai napig tanítják Tajvanon, Hongkongban és Makaón. A nők kapcsán is volt állásfoglalása, helyeselte a nők iskoláztatását, ugyanekkor ellenezte az ún. vadházasságot, de támogatta a válást és az újraházasodást. Ellenezte továbbá a nők lábának elkötését és az ágyasok tartását, ami széles körben elterjedt volt Kínában abban az időben.

Később, 1927-ben társalapítója lett Kína első modern zenei felsőoktatási intézményének, a Sanghaj (Shanghai) Zenekonzervatóriumnak. (A konzervatórium jelenlegi neve kínai nyelven: 上海音楽学院, Sanghaj Jinjüe Hszüejüan (Shànghǎi Yīnyuè Xuéyuàn)). 1928-ban Caj (Cài) lett a Kínai Tudományos Akadémia (中央研究院, Csungjang Jencsiu Yüan (Zhōngyāng Yánjiù Yuàn) - Academia Sinica) első elnöke. 72 évesen halt meg Hongkongban.

Jegyzetek

Források

• Pukánszky Béla: Cai Yupanei. Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. 215. p.
• Cai Yuanpei^{[halott link]}

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cai Yuanpei című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Lucien Bianco: Les Origines de la révolution chinoise, 1915-1949.(=A kínai forradalom eredete : 1915-1949.) Gallimard, « Folio Histoire », 1967.
• Zhang Lizhong: Cai Yuanpei. In: Thinkers on education. I. Paris, 1993. 147-157.
• Cai Jianguo: Cai Yuanpei: Gelehrter und Mittler zwischen Ost und West.(= Tudós és közvetítő Kelet és Nyugat közt) Deutsch von Hans Christian Stichler. Münster [u.a.]: Lit 1998.