Collis Potter Huntington
| Collis Potter Huntington | |
 | |
| Született | 1821. október 22.[1][2][3] Harwinton[3] |
| Elhunyt | 1900. augusztus 13. (78 évesen)[4][5][6] Camp Pine Knot[7] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Házastársa | Arabella Huntington |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | szívbetegség |
| Sírhelye | Woodlawn Temető[8] |
 | |
| Collis Potter Huntington aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Collis Potter Huntington témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Collis Potter Huntington (Harwinton, Litchfield megye, 1821. október 22. – New York, 1900. augusztus 13.) amerikai vasúti vezető volt, aki az első transzkontinentális vasútvonal legnyugatibb szakaszát megépítő Central Pacific Railroad egyik alapítója volt, és partnereivel együtt átvette a Southern Pacific Railroad irányítását.
Élete
Az első amerikai transzkontinentális vasút megépítése
 | Bővebben: Első transzkontinentális vasútvonal |
Az 1850-es évek végén Huntington és Hopkins két másik sikeres üzletemberrel, Leland Stanforddal és Charles Crockerrel összefogott, hogy megvalósítsák egy olyan vasútvonal létrehozásának ötletét, amely összekötné Amerika keleti és nyugati részét. 1861-ben ez a négy üzletember (akiket néha a Nagy Négyek néven emlegetnek) egyesítette erőforrásait és üzleti érzékét, és megalapították a Central Pacific Railroad társaságot, hogy létrehozzák Amerika első transzkontinentális vasútvonalának nyugati láncszemét. A négy közül Huntington volt a legkönyörtelenebb a vasút üzletének folytatásában; ő szorította ki társát, Stanfordot.[9]
Huntington Washingtonban tárgyalt Grenville Dodge-dzsal, aki keletről felügyelte a vasútépítést, arról, hogy hol találkozzanak a vasutak.[10][11] Megállapodásukat 1869 áprilisában fejezték be, és úgy döntöttek, hogy a Utah állambeli Promontory Summitnál találkoznak. 1869. május 10-én Promontorynál a Central Pacific Railroad vágányai egyesültek a Union Pacific Railroad vágányaival, és Amerikának transzkontinentális vasútja lett. Az egyesülést az aranyszeg beverésével ünnepelték, amelyet erre az alkalomra David Hewes San Francisco-i bankár és kereskedő ajándékozott a CPRR-nek.
Southern Pacific Railroad
| Bővebben: Southern Pacific Railroad |
1865-től kezdődően Huntington részt vett a Southern Pacific Railroad megalapításában is a Central Pacific Railroad négy nagy megbízójával. A vasút első mozdonyát, a C. P. Huntingtont (a CPR-től átvett mozdonyt) az ő tiszteletére nevezték el. A New Orleansból délnyugat felé és Kaliforniába vezető vasútvonalakkal a Southern Pacific több mint 9000 mérföldes pályaszakaszra bővült. Emellett 5000 mérföldnyi összekötő gőzhajóvonalat is ellenőrzött.[12] A Southern Pacific Railroad segítségével Huntington arra törekedett, hogy megakadályozza, hogy a San Pedro-i kikötő a szabadkikötői harcban Los Angeles fő kikötőjévé váljon.[13]
További információk
- Huntington Hall, Newport News
- Huntington Hotel, San Francisco
- Ellen M.H. Gates, Who's Who Poet
Források
- ↑ https://www.britannica.com/biography/Collis-P-Huntington
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ a b Collis P. Huntington Dead (angol nyelven), 1900. augusztus 16.
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Collis P. Huntington Dead (angol nyelven), 1900. augusztus 16.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 2.)
- ↑ The Builders of the Central Pacific Railroad @ CPRR.org as retrieved January 13 2007.
- ↑ History & Culture - Golden Spike National Historical Park (angol nyelven). www.nps.gov . U.S. National Park Service. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ Ceremony at "Wedding of the Rails," May 10, 1869 at Promontory Point, Utah. World Digital Library , 1869. május 10. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
- ↑ Collis Potter Huntington . netstate.com
- ↑ Queenan, Charles F.. „'Great Free Harbor Fight' : At Stake Was the Port Site for the Growing City of L.A.”, Los Angeles Times, 1992. május 10.
USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
