Corvin János

Corvin János
Madách Imre: Corvin János portréja (Zibolen Ágnes szerint)[1]
Madách Imre: Corvin János portréja (Zibolen Ágnes szerint)[1]
Horvát bán
Hivatali idő
1495 – 1499
UralkodóII. Ulászló
Született1473. április 2.
Buda
Elhunyt1504. október 12. (31 évesen)
Korpona
SírhelyLepoglava
SzüleiHunyadi Mátyás,
Edelpeck Borbála
HázastársaFrangepán Beatrix (1496–)
ÉlettársSforza Bianka Mária német-római császárné
Gyermekei
Foglalkozáspolitikus
Valláskatolicizmus
Corvin János aláírása
Corvin János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Corvin János témájú médiaállományokat.

Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, bosnyák király, horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király Edelpeck Borbála nevű ágyasától született törvényesített fia.

Élete

Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt.

A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János emlékére kapta.

Miután Mátyás király második házassága, az Aragóniai Beatrixszal kötött is gyermektelen maradt, fiául fogadta, és 1479-ben a hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte, adománylevélben így említvén őt: méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk. Mátyásnak az egyetlen törvényes gyermeke, Corvin János bátyja, egy fiú az első feleségétől, Podjebrád Katalintól született 1464 februárjában, de röviddel a születése után meghalt az édesanyjával együtt.

Férj és feleség (jegyesek)
Baldassare Estense: A fiatal Corvin János (1486)
Baldassare Estense: A fiatal Corvin János (1486)
Ambrogio de Predis: Sforza Bianka Mária milánói hercegnő (1493)
Ambrogio de Predis: Sforza Bianka Mária milánói hercegnő (1493)

1487. november 25-én vasárnap per procuram (képviselők útján) Milánóban a hercegi palotában házasságot kötött Sforza Bianka Mária milánói hercegnővel.[2]

A tényleges házasságból azonban végül semmi sem lett, miután 1490-ben I. Mátyás meghalt, Corvin Jánost nem választották meg magyar királynak, így már nem tűnt előnyösnek a milánói udvar számára ez a frigy, ezért VI. Sándor pápa a házasságot 1493. november 11-én érvénytelenítette.[3]

1495–1499 között a bosnyák király, szlavón herceg, bán címet viselte. 1501-ben sikerült felmentenie a törökök által ostromlott Jajcát.

1491 után Corvin János újíttatta fel, és az állandó török veszély miatt erődtemplommá alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort, ott is választott magának sírhelyet. Fia, Kristóf az utolsó Hunyadi leszármazott is ott nyugszik.[4]

Corvin János második, tényleges felesége Frangepán Beatrix volt, 1496. március 10-e körül Modrusban házasodtak össze.[5] Házasságukból három gyermek született, egy leány, Erzsébet 1496-ban és két fiú, Kristóf 1499-ben és egy a csak a budai káptalan 1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.[6] Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg 1504. szeptember 11-én Corvin János herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.[7] Az 1505-ös oklevél a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a nevében"[8] intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, Bakócz Tamás esztergomi érsek sógorának a kérésére, aki Mezőberényt szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása (1505. január 12.) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála (1505. március 17.) előtt halhatott meg Corvin János ifjabb fia.[7]

Gyermekei

  • Első feleségétől, Sforza Bianka Mária (1472–1510) milánói hercegnőtől, akivel távollétében (per procuram) kötött (névleges) házasságot 1487-ben – házasságukat a pápa 1493-ban felbontotta – nem születtek gyermekek.
  • Második (tényleges) feleségétől, Frangepán Beatrix (1480–1510) vegliai grófnőtől három gyermek született

Ősei

Corvin János ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Şerban/? IV. Károly német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
8. Hunyadi Vajk/? Zsigmond magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. N. N./? Pomerániai Erzsébet német-római császárné
 
 
 
 
 
 
 
4. Hunyadi János
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Morzsinai N.
 
 
 
 
 
 
 
9. Morzsinai Erzsébet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Mátyás magyar király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Szilágyi Miklós
 
 
 
 
 
 
 
10. Szilágyi László
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
5. Szilágyi Erzsébet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Bellyéni N.
 
 
 
 
 
 
 
11. Bellyéni Katalin
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
1. Corvin János
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24.
 
 
 
 
 
 
 
12.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25.
 
 
 
 
 
 
 
6. N. Edelpeck
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26.
 
 
 
 
 
 
 
13.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27.
 
 
 
 
 
 
 
3. Edelpeck Borbála
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28.
 
 
 
 
 
 
 
14.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29.
 
 
 
 
 
 
 
7. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30.
 
 
 
 
 
 
 
15.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31.
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ Nagyné Nemes Györgyi – Andor Csaba: Madách Imre rajzai és festményei, madach.hu
  2. ↑ Lásd Solymosi (1981: 314).
  3. ↑ Lásd Solymosi (1981: 322).
  4. ↑ Lásd Schönherr (1894).
  5. ↑ Lásd Schönherr (1894: 227).
  6. ↑ a b Lásd Neumann (2015: 72–73).
  7. ↑ a b Lásd Neumann (2015: 72).
  8. ↑ Idézi Neumann (2015: 72). Latin eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis” Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: Oklevél), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.

Források

  • Neumann, Tibor. „Mátyás herceg (Szerény adalék a Hunyadi családfához)” (magyar nyelven). Turul 2015 (88), 72–73. o. (Hozzáférés: 2016. február 17.)  
  • Neumann Tibor: Hercegek a középkor végi Magyarországon, In: Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Közlemények Székesfehérvár Történetéből. Székesfehérvár, 2016, 95–112. oldal
  • Schönherr Gyula. Hunyadi Corvin János, MTA, Magyar Történelmi Társulat (magyar nyelven), Budapest: Franklin-Társulat (1894). Hozzáférés ideje: 2016. február 17. 
  • Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája, I. A kezdetektől 1526-ig, (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981
  • Spieß, Philipp Ernst. Aufklärungen in der Geschichte und Diplomatik als eine Fortsezung der archivischen Nebenarbeiten (német nyelven). Bayreuth: Verlag der Zeitungdruckerey (1791). Hozzáférés ideje: 2016. február 17. 
  • Várkonyi Tibor: Az utolsó Hunyadi - Levélregény Corvin János életéről, Historycum Kiadó, Budapest, 2019. ISBN 978-615-5816-14-7
  • Wertner Mór: A Hunyadiak: a család eredete és nemzedékrendje, Déva, Hirsch Adolf, 1900

További információk

  • Cawley, Charles: Croatia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  • Cawley, Charles: Hungary (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  • Marek, Miroslav: Hunyady family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
Nemzetközi katalógusok
  • középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap