Dervišaga
| Dervišaga | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsega |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 732 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 143 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 46″, k. h. 17° 44′ 13″45.32944444, 17.7369444445.329444°N 17.736944°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 46″, k. h. 17° 44′ 13″45.32944444, 17.7369444445.329444°N 17.736944°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dervišaga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dervišaga falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése
Pozsegától 4 km-re keletre, a Pozsegai-medence szélén és a Pozsegai-hegység északi lejtőin, az Orljava jobb partján, Vidovci és Kuzmica között fekszik.
Története
Dervišaga ősi település, „Žabljak” és „Rosulje” nevű régészeti lelőhelyein talált leletek alapján már a történelem előtti időkben lakott volt. A Rosulje lelőhelyen középkori leletek is előkerültek, középkori neve azonban nem ismert, így nem azonosítható az írásos forrásokban. Nevét utolsó török birtokosáról kapta. Eredetileg „Dervišagino selo” alakban tűnik fel, majd az írásos forrásokban „Dervišaga”, a nép ajkán „Deršaga” néven említik. A török uralom idején (valószínűleg már a középkor óta folyamatosan) katolikus horvát lakossága volt.[2] 1698-ban „Dervisaga” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1730-ban 13, 1746-ban 12, 1762-ben 19 ház állt a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dervissaga” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dervissága” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Derviss Agga” néven 38 házzal, 236 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 199, 1910-ben 341 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 890 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 199 | 199 | 192 | 249 | 275 | 341 | 372 | 382 | 417 | 450 | 651 | 826 | 918 | 989 | 989 | 890 |
Sport
Az NK Dinamo Vidovci-Dervišaga labdarúgóklubot 1946-ban alapították.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 131. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Pozsega város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
