Dienes Lajos

Dienes Lajos (Bars vármegye, 1816 – Budapest, 1874. április 4.) nevelő, költő, újságíró.

Élete

Református szülőktől származott, jogot tanult és nevelő volt; a pesti Vakok Intézetében is tanított. 1842-ben utazott Angliában. Az 1848–1849. szabadságharcban részt vett és honvédhadnagy volt; az oroszok elfogták, azután osztrák fogságot szenvedett s 1852-ben amnesztiát nyert; ekkor Pesten könyvnyomtató faktor lett és hírlapíró; utóbbi időben miniszteri hivatalnok és az államkönyvnyomda irodalmi gondnoka volt.

Munkái

• Eszmebimbók. Kis polgártársainak új évi ajándokúl. Kiadta Brassai Samu. Bpest, 1848. (2. kiadás. Uo. 1849.)
• Köztársasági ima «A magyarok Istenéhez» márcz. 15. Marosvásárhely, 1849. (Költemény.)
• Természetrajz. Tankönyv az alreáltanodák használatára. Zippe F. X. U. után ford. Bécs, 1860. (Jánosi Ferenccel együtt.)
• Napoleon Lajos 1808–1848-ig. Tört. korrajz. Herbert Lucian után németből ford. Pest, 1864–65. Tiz kötet. (Szabó Richárddal együtt.)
• A bűn rabja. Hoffmann Ferencz után ford. Bpest, 1875.
• Hála és megtorlás. Hoffmann F. u. ford. Uo. 1875.
• Samuka. Hoffmann F. u. ford. Uo. 1875.
• Tréfaságok az ifjúság számára Uo. 1878. 14 képpel.
• A kis gazda báránya, Pest, év n. (Jankó János rajzaival. Ism. Volksschullehrerblatt 1872. 13. sz.)
• Jó Lajoska és Rossz Gyuricza napi eseményei. Franczia eredeti után rajzolta Szemlér M., a szöveget irta D. L. Uo. év n. (1888. 2. kiadás.)

1858. jún. Piros vásárfia c. gyermekkölteményeire hirdetett előfizetést. Szerkesztette a Csatár c. politikai napilapot 1862. jan. 4-től szept. 28-ig, mikor a lap megszűnt, az Üstököst 1863. ápr. 25-től 1865. aug. 15-ig és a Kis Üstököst 1868-ban.

Írásai

Vegyes cikkeket, verseket, különösen gyermekek számára s humorisztikus apróságokat írt a következő évkönyvekbe s lapokba: Szikszói Enyhlapok (1853.), Divatcsarnok (1853–55.), Magyar Nép Könyve (1854.), Vasárnapi Ujság (1854–61. Pólya József, hg. Eszterházy Pál és Kliegl József életrajza), Nagyvilág Képekben (1855.), Családi Lapok (1855.), Magyar Sajtó (1855. 15. sz. 1857. 231–233., 1858. 27. sz.), Magyar Néplap (1856–57.), Nemz. Szinház nyugdíjint. Naptára (1858.), Az én Albumom (1857. Tomori Anasztáz életrajza) és Napkelet (1862.)

Álnevei és jegyei

Magyar Miska név alatt Tallérosi Zebulon levelei közül az Üstökösben, melynek huzamosabb ideig segédszerkesztője volt, többet ő írt, Lajos bácsi, a Vasárnapi Ujságban (1854–61.) ss., D-s., D. L., Ds., Ls. és D… s Lajos jegyek alatt is dolgozott.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  

További információk

• Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, Heraldika, 1998-1999.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926.   → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)