Drúzok

Drúzok
Drúz asszonyok – Karmel-hegy, 1880 körül
Drúz asszonyok – Karmel-hegy, 1880 körül
Teljes lélekszám
1 millió
Vallások
Druzism
A Wikimédia Commons tartalmaz Drúzok témájú médiaállományokat.

A drúzok az iszmáilita síita iszlámból kialakult egyistenhívő vallási közösség, amit Hamza ibn Alí perzsa misszionárius alapított a 10. században, Kairóban. Nevüket a 11. századi misszionáriusról, Muhammad ad-Darzíról kapták. (Nevének többesszámosított alakja arabul durúz, ez került át a nyugati nyelvekbe.)

Történetük

Eredetileg a fátimida kalifa, al-Hákim (996–1021) istenségét hirdető, fanatikus iszmáiliták voltak, azonban a kalifátus végül nem fogadta el tanaikat, és kénytelenek voltak Libanon hegyei közé menekülni. A misszionárius tevékenységet 1043-ban abbahagyták, ami után nem engedtek meg több áttérést a vallásra.[1]

A vallás megtiltja a többnejűséget és az ágyasok tartását, valamint az ideiglenes házasságot is. A hívők szerint a végső igazság megtalálható a tanítóiknak, különösen Bahá ad-Dínnek, tett isteni kinyilatkoztatásokban melyek megtalálhatóak a szent iratukban (A nemes bölcsesség). Hisznek továbbá a lelkek nemzedékről nemzedékre történő vándorlásában, a lélekvándorlásban.[1]

A drúz vallás nem engedi meg sem a betérést, sem az áttérést a tagjainak, és a közösségen kívüli házasságot sem. Ilyen körülmények közt lenyűgöző az ezeréves fennállása a közösségnek, amellett hogy a vallási rendszer titok a külvilág számára és részben a drúzok előtt is. Csak egy beavatott elit, az ukkál („ismerők”) vehetnek részt teljesen a vallási szertartásokon és férnek hozzá a „bölcsesség” (hikma) titkos tanításaihoz. Üldöztetés idején megengedett egy drúznak hogy külsőleg megtagadja a vallását, ha az élete veszélyben van.[2]

A drúzok az Oszmán Birodalom hatalmát sem fogadták el, amellyel nyílt háborúkat vívtak a 16. század folyamán. Török mintára saját hadsereget szerveztek, amelyhez alakítottak reguláris csapatokat albán és kurd zsoldosokból, valamint saját híveikből, valamint különböző nemzetiségűekből (arabokból, perzsákból, törökökből, kurdokból) nem reguláris, könnyen felállítható egységet, összesen 60-80 ezer fővel.

A drúzok eredetileg Libanonban éltek, ahonnan az újkori villongások során sokuk áttelepült a mai Szíriába és Izraelbe. Máig ebben a három országban élnek a legtöbben. Létszámuk világszerte alig haladja meg az egymilliót,[1] míg más becslések 350 ezer és 900 000 közé teszik a számukat.[3]

Jegyzetek

  1. a b c szerk.: John L. Esposito: The Oxford Dictionary of Islam. Oxford University Press, USA, 70. o. (2004). ISBN 0195125592 
  2. Druze (angol nyelven). Britannica Online Encyclopedia. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  3. Kjeilen, Tore: Druze (angol nyelven). Looklex Encyclopedia. [2018. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
Sablon:Vallással kapcsolatos témák
  • m
  • v
  • sz
Sablon:Főbb csoportok
  • m
  • v
  • sz
Ábrahámi
Kereszténység
Nyugati
Iszlám
Zsidó vallás
Egyéb
Indo-európai
Indiai
Iráni
Európai
Örmény · Balti (Dievturi · Druvi · Romuva) · Kaukázusi újpogányság · Kelta (Druidizmus) · Germán · Hellén · Szláv · Finn · Magyar · Uráli
Közép- és
észak-ázsiai
Burkhanizmus · Csuvas · Mancsu · Mongol · Szibériai · Tengrizmus
Kelet-Ázsiai
Kínai (népi) · Konfucianizmus · Taoizmus · Kínai buddhizmus · Sintó
Faizmus · Muizmus · Cshondoizmus · Kaodaizmus · Đạo Mẫu · Benzhuizmus · Bimoizmus · Bon · Tungpaizmus · Hmongizmus · Mejsanizmus · Vuizmus
Afrikai
Hagyományos
Aka · Akamba · Bambuti · Baluba · Bantu · Berber · Busongo · Kusitik · Dinka · Efik · Fon és Eve · Guancs · Igbo · Iszoko · Szan · Lotuko · Lozi · Lugbara · Maszai · Mbuti · Szerer · Tumbuka · Joruba · Zulu
Afro-amerikai
kandomblé · Kumina · Obeah · Quimbanda · Palo · Santería · Umbanda · Vudu · Voodoo · Winti
Új csoportok
Diszkordianizmus · Ekankar · New Age · Új Gondolat · Raëlizmus · Szcientológia · Thelema · Unitariánus univerzalizmus · Újpogányság
Sablon:Történelmi vallások
  • m
  • v
  • sz
Történelem előtti
Paleolit
Afro-ázsiai
Egyiptomi · Mezopotámiai · Sémi
Indo-európai
Ázsia
Proto-indo-iráni · Örmény · Oszét · Védikus · Zoroasztrizmus (Mithraizmus · Zurvánizmus) · Gnoszticizmus (pl. Manicheizmus) · Jazdánizmus (Isikizmus)
Európa
Kelta · Germán (Angolszász · Norvég) · Görög  · Gnoszticizmus · Újplatonizmus · Manicheizmus · Balkán · Római · Szláv
Amerikai
Azték  · Inka  · Maja  · Eszkimó
Sablon:Egyéb témák
  • m
  • v
  • sz
Egyéb témák
Aspektusok
Klérus · Istenség · Entheogens · Törzsi vallás · Hit · Népi vallás · Isten · Meditáció · Egyházi rend (szerzetes · apáca) · Miszticizmus · Mitológia · Nature · Rendfelvétel · Ima · Szertartás · Kultusz (liturgia · áldozat) · Spiritualitás · Vallásos szimbolizmus
Istenhit
Animizmus · Deizmus · Dualizmus · Henoteizmus · Egyistenhit · Nonteizmus · Panenteizmus · Panteizmus · Többistenhit · Transzteizmus
Vallástudomány
Valláspolitika
Hittérítés · Vallásos oktatás) · Vallási fanatizmus · Vallásszabadság (Pluralizmus · Szinkretizmus · Tolerancia · Univerzalizmus) · Fundamentalizmus · Boldogság · Homoszexualitás · Kisebbségi vallás · Nemzeti egyház · Egyházszakadás · A vallás és a tudomány kapcsolata · Államvallás · Teokrácia · Vegetarianizmus és a vallás · Vallásközpontúság · Vallási erőszak (Vallásüldözés · Vallásos terrorizmus · Vallásháború)
Szekularizmus és
vallástalanság
Sablon:Országlisták
  • m
  • v
  • sz
Kategória · Portál
Nemzetközi katalógusok
Ez az iszlámmal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!