Dzsalálábád (település, Afganisztán) : Népességi adatok, Kapcsolódó szócikkek, Jegyzetek, További információk Wikipédia, a szabad enciklopédia

Dzsalálábád (település, Afganisztán)

Dzsalálábád (جلال آباد)

városkép
Közigazgatás
Ország	Afganisztán
Tartomány	Nangarhar
Testvérvárosok	Lista San Diego (2004–)
Népesség
Teljes népesség	263 312 fő (2020. jan. 1.)
– elővárosokkal	205 423^[1] fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	575 m
Terület	122 km²
Elhelyezkedése

é. sz. 34° 25′ 49″, k. h. 70° 27′ 10″34.430277777778, 70.45277777777834.430278°N 70.452778°EKoordináták: é. sz. 34° 25′ 49″, k. h. 70° 27′ 10″34.430277777778, 70.45277777777834.430278°N 70.452778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsalálábád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dzsalálábád (pasto/perzsa: جلال آباد), korábban Adina Pur (pusto:آدينه پور), ahogy azt a 7. századi kínai utazó Hszüan-cang lejegyezte, város Afganisztán keleti részén, a Kabul és a Kunar-folyó találkozásánál, a Laghman-völgy közelében. Dzsalálábád Nangarhar tartomány székhelye, amelyet egy mintegy 95 kilométer hosszú főút köt össze a fővárossal, Kabullal. Dzsalálábád az ország keleti szélének második legnagyobb települése, és egyben - földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően - a régió társadalmi és üzleti központja. A legfőbb iparágai a papírkészítés és néhány mezőgazdasági termék, mint a narancs, a rizs és a cukornád. Dzsalálábád az egyik vezető kereskedelmi központ a szomszédos Pakisztán számára.^[2]

Népességi adatok

A város lakosságának 90%-a pastu nemzetiségű, 7% pedig pasaji. A maradék 3% tádzsik, vakhi, perzsa. A városban – és az egész tartományban – a pastu nyelvet beszélik legtöbben. Sokan beszélik még folyékonyan a perzsa nyelvet. Az angol nyelvet minden iskolában tanítják ugyan, azonban a lakosság nem igazán ért angolul. Dzsalálábádban szinte mindenki muszlim, a szunnita iszlám követői, de található a városban néhány hindu templom is.

1979	53 915
2020	263 312

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Archivált másolat. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
↑ Jalālābād. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)

További információk

Aloys Arthur Michel. The Kabul, Kunduz, and Helmand Valleys and the National Economy of Afghanistan: A Study of Regional Resources and the Comparative Advantages of Development. National Academies

Külső hivatkozások

The Silk Road Journey With Xuanzang By Sally Hovey Wriggins
Jalalabad. Islamic Cultural Heritage Database. Organization of Islamic Cooperation, Research Centre for Islamic History, Art and Culture. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 11.)