Dzsibuti (település)

Ez a szócikk az azonos nevű ország fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Dzsibuti (egyértelműsítő lap).

Dzsibuti (جيبوتي)
Dzsibuti címere
Közigazgatás
Ország	Dzsibuti
Alapítás éve	1888
Testvérvárosok	Lista Malé Rimini Key West Rabat Szuez Dzsízán Port Szudán Áden Izola Kailua La Paz Algeciras Kartúm Granada Victoria
Népesség
Teljes népesség	603 900 fő (2018)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 11° 35′ 42″, k. h. 43° 08′ 53″11.595, 43.14805555555611.595000°N 43.148056°EKoordináták: é. sz. 11° 35′ 42″, k. h. 43° 08′ 53″11.595, 43.14805555555611.595000°N 43.148056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsibuti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dzsibuti (arabul: جيبوتي, szomáli nyelven: Jabuuti), az azonos nevű ország fővárosa, egyben legnépesebb városa. Itt található Dzsibuti gazdasági, közigazgatási, kereskedelmi és közlekedési központja is.

Földrajz

A város egy félszigeten fekszik, ami elválasztja egymástól az Ádeni-öblöt és a Tadjoura-öblöt.

Éghajlat

Dzsibuti sivatagi éghajlattal rendelkezik, egész évben nagy meleg és szárazság a jellemző. A csapadék csupán 131 mm évente, a nyári hónapokban a hőmérséklet rendszeresen 40 °C feletti.

Történelem

A várost 1888-ban alapították, majd 1891-ben Francia Szomáliföld fővárosa lett. Dzsibuti függetlenné válása után a város maradt az ország fővárosa.

Lakosság

Lakosainak száma 500 000-re tehető (2007-ben). Etnikai csoportok: szomáli 60%, afar 35%, egyéb 5% (köztük: francia, arab, etiópiai és olasz).

Gazdaság

Gazdaságának alapja stratégiai földrajzi helyzetéből adódik: Afrika északkeleti csúcsán helyezkedik el, és szabad kereskedelmi zónában van. A lakosság 2/3-a a fővárosban él, 1/3-a nomád állattartó. A gyér esőzés korlátozza a növénytermesztést gyümölcsökre és zöldségekre, az élelem nagy részét importálják. A város a rajta áthaladó tranzitforgalomból él, ami a tengeri kikötőn és a repülőtéren keresztül zajlik. A kikötő utántöltő állomásként is üzemel. Kevés nyersanyaggal rendelkezik, ipara nem jelentős. Az ország ezért nagy mértékben függ a külföldi segítségtől, ami a financiális gondok egyensúlyban tartásához szükséges.

A munkanélküli ráta 50%, ami igen nagy problémát jelent. Az infláció nem jelentős (mivel a Dzsibuti frankot az amerikai dollárhoz kötik), azonban az így mesterségesen magasan tartott helyi pénz Dzsibuti fizetési mérlegére negatív hatással van.

Az egy főre eső fogyasztás az utóbbi 7 évben 35%-kal visszaesett a recesszió, a polgárháború és a lakosság létszámának növekedése miatt (ebben a bevándorlók és menekültek létszáma is szerepet játszik).

A gazdasági nehézségek következtében a kormány hátrányban van a hosszútávú hitelek visszafizetésében, és a külföldi segítséggel járó megszorításokkal küzd.

Közlekedés

Itt végződik az Addisz-Abeba - Dzsibuti vasútvonal, mely egyben az ország egyetlen vasútvonala és a város személypályaudvara az afrikai kontinens legkeletibb vasúti állomása. Itt található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, a Dzsibuti–Ambouli nemzetközi repülőtér. A várostól északnyugatra van a nemzetközi kikötő, amit a helyiek halászatra vesznek igénybe.

Források

• CIA Worldbook 2007

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Djibouti (city) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk