Fabricius Endre
| Fabricius Endre | |
| Született | 1880. szeptember 23. Nyitra |
| Elhunyt | 1968. március 21. (87 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | agrármérnök |
| Iskolái | Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (–1902) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv15-15-31)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tóth-lipcsei Fabricius Endre (Nyitra, 1880. szeptember 23. – Budapest, 1968. március 21.) magyar királyi gazdasági főtanácsos.
Élete
Fabricius Endre soproni városbíró dédunokája. Születésekor családja neves soproni polgárcsalád volt.[3] 10 éves korában került vissza Sopronba diákként. Itt végezte iskoláit, ám 18 éves korában teljes árvaságra jutott.
1902-ben elvégezte a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát. 1914-ben elsőként rendezett Európában országos kukoricakiállítást, 1921-ben pedig az első magyar növénynemesítő kiállítást. Az első világháború után a búza minőségi színvonalának emelésére törekedett.
A második világháború után a Magyar Cukorrépatermesztők Országos Szövetségének főelőadója lett és a szövetséget újjászervezte. 1949-től a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának előadója. Később Sopronhorpácson is működött. 1958-ban ment nyugdíjba.
Előbb az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) titkárja, majd egyéb vezető állások után helyettes igazgatója lett. Megszervezte a Magyar Növénynemesítők Egyesületét, a Dohánytermesztők Országos Szövetségét és a Cukorrépatermesztők Országos Szövetségét. A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének ügyvezető alelnöke volt.
A Liszt Ferenc Emlékmúzeumnak ajándékozta családja emlékeit, köztük a nagyatyja által írt krónikát. 1959-ben saját kezűleg preparált, 7 ezer darabból álló lepkegyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta.
Elismerései
- 1962 A Magyaróvári Akadémia gyémántdiplomája
Művei
Megírta a magyarországi cukorrépatermesztés történetét. A Soproni Szemlében közölt írásokat.
- A magyar növénynemesítés. Budapest, 1921
- A magyar gazdatiszt. Budapest, 1931
- Műtrágyázási útmutató. Budapest, 1937 (társszerzők: Bittera Miklós, Kerpely Kálmán)
- Nyitra vármegye főispánjai és alispánjai az Árpádok korától. Budapest, 1943
- Adalék a soproni Fabriciusház történetéhez. Soproni Szemle, 1962[1] Archiválva 2019. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
- Soproni Szemle 1968/3, 281.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
