Friedmann Bernát

Friedmann Bernát
Született	1843. október 10. Nagyvárad
Elhunyt	1925. október 14. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Weisz Paula (h. 1870–1925)
Foglalkozása	ügyvéd
Sírhelye	Salgótarjáni utcai zsidó temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Friedmann Bernát (Nagyvárad, 1843. október 10. – Budapest, 1925. október 13.)^[1] jogi doktor, ügyvéd, kriminalista.

Élete

Friedmann Lajos és Lederer Eleonóra fia. Iskoláit a nagyváradi premontreiek gimnáziumában végezte, majd a Pesti Tudományegyetemen tanult, s ezután Budapesten lett ügyvéd. Hírnevét a tiszaeszlári vérvádperben alapította meg. Ezenkívül évtizedeken át szerepelt számos nagyobb bűnügyben. A gyakorlati bírói vizsgálati bizottságnak évekig tagja, a budapesti ügyvédi kamarának helyettes elnöke volt. Kiváló jogi szakíró hírében állt.

Felesége Weisz Paula (1854–1937) volt, Weisz Miksa és Hofmann Netti lánya.

Lánya Friedmann Erzsébet (1875–1945), férjezett Heteés Antalné.

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra a hitközség által felajánlott díszsírhelyen.^[2]

Írásai

Cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1867. Az orvosi segélynek elegendő ok nélküli megtagadása. Párhuzam 1843. büntető törvényjavaslatunk börtönrendszere és az újabb tapasztalatok között, 1869. A büntetés következményeiről, 1870. Hamis eskü, Észrevételek a királyi ügyészségről, 1871. Gyermekgyilkossági eset, 1872. Tanulmányok a külhoni váltótörvényhozás terén. A börtönjavítás történetének lényegesebb momentumai, 1876. A fenyítő törvényszék a várban van. 1876. Könyvismertetés, 1883. Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt, 1887. Könyvismertetés, 1890. A temesvári tárgyalásról); irt a Honba (1868. 148. sz. Magyar kereskedelmi törvénykönyv, 151. 152. sz. Börtönügyreform, 171-174. sz. A rabmunkáról, később Büntető hatalom és polgári szabadság), a Themisbe (1873), Pesti Naplóba, Nemzetbe stb.

Művei

• Hazai bányászatunk nemzetgazdasági és statisztikai szempontból, különös tekintettel culturai-, pénz- és hitelviszonyainkra. A m. k. tud. egyetem által a Pasquich-féle díjjal koszorúzott pályamű. Pest, 1866
• Népbirák és esküdtszékek intézménye, tekintettel hazai viszonyainkra, a büntető eljárásra. Budapest, 1876 (a Magyar Tudományos Akadémia által Horváth Boldizsár ajánlatából kitűzött 100 arannyal jutalmazott pályamű)
• A fellebbviteli bűnügyek tekintettel a közvetlen szóbeliségre. A magyar jogászgyűlés állandó bizottságának megbízásából. Budapest, 1878
• Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett. Budapest, 1889

Megjelentek még egyes nagyobb bűnperekben tartott védőbeszédjei.

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 295. o.  Online elérés
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  

További információk

• Friedmann Bernát: Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, é. n. [1916]
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8