Húgyvérűség

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Húgyvérűség
BNO-9	585 586 788.9
DiseasesDB	26060
A Wikimédia Commons tartalmaz Húgyvérűség témájú médiaállományokat.

A húgyvérűség vagy urémia (uraemia) a vese elégtelen működése miatt fellépő tünetegyüttes, amikor azok az anyagok, amelyeket rendes körülmények között a vese vizelet formájában választ ki, a vérben maradnak, s ott mérgező hatást fejtenek ki.^[1] Az urémia akkor okoz súlyos tüneteket, ha a vesék a szűrőfunkciójuk 10%-át sem képesek már ellátni.

Az urémia megelőzése

Az urémiát a veselégtelenséget okozó betegségek kezelésével, megelőzésével lehet elkerülni. Klasszikusan ilyen a cukorbetegség és a magas vérnyomás.

Szövődmények

Az urémiának magas vérnyomás, szívelégtelenség, vizenyősödés, vérszegénység, vérzékenység, a kalciumszint csökkenése, a foszfátszint emelkedése, az erek csontosodása, a D-vitamin hiánya, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, alultápláltság, a gyomor- bél-traktus vérzései, magas káliumszint, a szervezet savasodása, a szívburok, a mellhártya gyulladása, idegrendszeri eltérések, gondolkodásbeli és mentális zavarok, alvászavar és csökkent libidó lehet a következménye. Súlyos esetben zavartság, aluszékonyság, izomrángások, izomgörcsök, kóma léphet fel. Kezelés nélkül az urémia életveszélyes állapotot okoz.

Jegyzetek