Homoki küllő

Homoki küllő
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Gobioninae
Nem: Romanogobio
Bănărescu, 1961
Faj: R. kesslerii
Tudományos név
Romanogobio kesslerii
(Dybowski, 1862)
Szinonimák
Szinonimák
  • Gobio kessleri Dybowski, 1862
  • Gobio kessleri antipai (non Banarescu, 1953)
  • Gobio kessleri banaticus (non Banarescu, 1960)
  • Gobio kessleri kessleri Dybowski, 1862
  • Gobio kesslerii Dybowski, 1862
  • Gobio persa carpathorossicus Vladykov, 1931
  • Gobio similis Chichkoff, 1929
  • Gobio uranoscopus carpathorossicus Vladykov, 1925
  • Romanogobio kessleri (Dybowski, 1862)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Homoki küllő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homoki küllő témájú kategóriát.

A homoki küllő (Romanogobio kesslerii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.[1]

A Romanogobio halnem típusfaja.

A Duna vízrendszerének nagy természeti értéket hordozó, de gazdasági szempontból jelentéktelen halfaja. Egyre gyérülő állománya Magyarországon még helyenként jelentős előfordulással bír, azonban védelme ennek ellenére is indokolt.

Előfordulása

A faj a Duna középső és alsó szakaszának mellékfolyóiban él. Magyarországon helyenként gyakori is lehet és megtalálható Délnyugat-Oroszországban és a lengyelországi Visztula felső szakaszán.[2]

Hasonló fajok

Közeli rokonaival a fenékjáró küllővel, a halványfoltú küllővel és a felpillantó küllővel téveszthető össze legkönnyebben. Az 1980-as évekig Magyarországon előkerült példányait például felpillantó küllőnek vélték. A fenékjáró küllőt erősen pettyezett hát- és farokúszója, valamint magas faroknyele különbözteti meg. A halványfoltú küllő háta és faroknyele is magasabb, emellett a hátúszójában rendszerint csak 7 osztott sugár van. A felpillantó küllő hátúszójában is csak 7 elágazó sugár van, végbélnyílása pedig inkább az anális úszó kezdetéhez esik közelebb, mint a hasúszók tövéhez. Az alak és szájforma tekintetében ugyancsak hasonló a márna és a petényi-márna, de őket két pár bajuszuk jól megkülönbözteti a csupán egy pár bajuszt viselő küllőktől.[2][3]

Megjelenése

Testformája hosszúkás, hengeres, nem annyira magas, mint inkább széles. Testhossza 10-12 centiméter, legfeljebb 13 centiméter. Feje közepesen nagy, orra tompán lekerekített, 40-43 nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. Az oldalvonal és a hasúszók tövi része között 3-4 pikkelysor található. Az oldalvonal mentén sorban 6-10, leggyakrabban 8 sötét folt van. A hátúszó közepes hosszúságú, kezdete a hasúszók tövével egy vonalban vagy kissé előbbre helyezkedik el. A farok alatti úszó rövid és magas. A faroknyél hosszú, alacsony, hengeres, magassága és szélessége csaknem azonos. A farokúszó hosszú, erősen kivágott. Szája alsó állású, húsos ajak veszi körül és a felső állkapocs hátulsó peremén mindkét oldalon egy-egy bajuszszál található. A torokrész és a mell pikkelytelen és ennek nagysága alapján több alfaját írták le.[2][4]

Életmódja

Jellegzetes élőhelyei elsősorban a domb- és síkvidéki folyók homokos, kavicsos szakaszai, de előfordul a hegyvidéki zóna patakjaiban is. Apró termetű rajhal, amely a gyors sodrású, oxigéndús vizeket kedveli. A mederfenéken tartózkodik, ahol tápláléka a talaj algaszövedéke, apró férgek, rovarlárvák és planktonrákok.[2][4]

Legfeljebb 5 évig él.

Szaporodása

Ivarérettségét a harmadik életévében éri el, ívási időszaka áprilistól júniusig tart. Viszonylag kevés ikrát érlel, melyet íváskor elsősorban a folyók márnazónájának nem túl gyors sodrású részein, a homokos-sóderes mederfenékre rak.[3][4]

Jegyzetek

  1. Romanogobio kesslerii (Dybowski, 1862). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  2. a b c d Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  3. a b Homoki küllő – Gobio kessleri Dybowski, 1862. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 22.)
  4. a b c Dr. Györe Károly: Homoki küllő - Gobio kessleri Dybowski, 1862. HAKI. [2011. szeptember 16-i dátummal az küllo eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)

További információk

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  • Kessler's Gudgeon Romanogobio kesslerii (Dybowski, 1862) (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  • Homoki küllő (Gobio kessleri). vedettfajok.hu. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  • Romanogobio kesslerii (Dybowski, 1862) (angol nyelven). FishBase. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  • Naseka, A.M. and J. Freyhof, 2004. Romanogobio parvus, a new gudgeon from River Kuban, southern Russia (Cyprinidae, Gobioninae). Ichthyol. Explor. Freshwat. 15(1):17-23.
Sablon:Védett halak
  • m
  • v
  • sz
Védett és fokozottan védett halak
Halfaj neve Latin név Természetvédelmi érték (Ft)
Fokozottan védett halak
Dunai ingola Eudontomyzon mariae 100 000
Dunai galóca Hucho hucho 100 000
Lápi póc Umbra krameri 100 000
Magyar bucó Zingel zingel 100 000
Német bucó Zingel streber 100 000
Petényi-márna, magyar márna Barbus peloponnesius 100 000
Tiszai ingola Eudontomyzon danford 250 000
Védett halak
Állas küsz Chalcalburnus chalcoides 10 000
Botos kölönte Cottus gobio 10 000
Cifra kölönte Cottus poecilopus 10 000
Dunai hering Caspialosa kessleri 2000
Felpillantó küllő Gobio uranoscopus 50 000
Fenékjáró küllő Gobio gibio 2000
Fürge cselle Phoxinus phoxinus 2000
Gyöngyös koncér Rutilus frisii 2000
Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 10 000
Homoki küllő Gobio kessleri 10 000
Kövi csík Noemacheilus barbatulus 2000
Kurta baing Leucaspius delineatus 2000
Leánykoncér Rutilis pigus 10 000
Pénzes pér Thymallus thymallus 10 000
Réti csík Misgurnus fossilis 2000
Selymes durbincs Gymnocephalus schraetze 10 000
Sima tok Acipenser nudiventris 10 000
Sőregtok Acipenser stellatus 10 000
Sujtásos küsz Albunoides bipunctatus 2000
Széles durbincs Gymnocephalus balon 2000
Szivárványos ökle Rhodeus sericeus 2000
Tarka géb Proterorhinus semilunaris 2000
Kőfúró csík, törpecsík Sabanajewia aurata 2000
Vágó csík Cobitis teania 2000
Vágótok Acipenser gueldenstaedti 10 000
Vaskos csabak Leuciscus souffia 10 000
Viza Huso huso 10 000
Taxonazonosítók
  • Halak A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap