Kós Károly tér
Koordináták: é. sz. 47° 27′ 21″, k. h. 19° 07′ 33″47.455833333333, 19.12583333333347.455833°N 19.125833°E
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3d/Budapest%2C_XIX._K%C3%B3s_K%C3%A1roly_t%C3%A9r%2C_Wekerletelep.jpg/350px-Budapest%2C_XIX._K%C3%B3s_K%C3%A1roly_t%C3%A9r%2C_Wekerletelep.jpg)
A Kós Károly tér Budapest XIX. kerületében található köztér, egyben a Wekerletelep nevű városrész központja. Mai nevét 1987-ben kapta fő tervezője, Kós Károly neves (erdélyi) magyar építész után.
2011 szeptemberében az illetékes minisztérium a téren található összes lakóépületet, valamint a katolikus Wekerlei Munkás Szent József-templomot is védett műemlékké nyilvánította.
Története
![]() | Bővebben: Wekerletelep |
Wekerletelep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor politikus, miniszterelnök (és egyben ekkor egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére az angol munkástelepek mintájára, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát.[1]
A tér kialakítására kiírt pályázatot Kós Károly, mint meghívott építész nyerte meg 1912-ben.
A tér kialakítása, épületek
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/A_K%C3%B3s_K%C3%A1roly_t%C3%A9r_l%C3%A9gi_felv%C3%A9telen.jpg/420px-A_K%C3%B3s_K%C3%A1roly_t%C3%A9r_l%C3%A9gi_felv%C3%A9telen.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f1/Lak%C3%B3h%C3%A1z_%281267._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_2.jpg/350px-Lak%C3%B3h%C3%A1z_%281267._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_2.jpg)
Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni.
A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút köti össze.
Noha az általános kialakításáért Kós felelt, sem neki, sem más építésznek nem engedték meg, hogy kettőnél több épületet tervezzenek ide, így Kós csak a 2. és 3. számú épületet, valamint a keleti kapuépítményt (a „Kós-kaput”) tervezhette meg. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos,[2] Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét Wälder Gyula neobarokk jegyeket viselő épülete, majd Györgyi Dénes a tér 5-ös száma alatt, már későbbi kort idéző lakóháza követte. A teret a Heintz Béla által jóval később, 1930-ban tervezett katolikus Wekerlei Munkás Szent József-templom zárja le. Keleti és nyugati végén egy-egy kapu van, mely a telepet átszelő Hungária út két torkolata fölött ível át. A keleti kaput Kós Károly, a nyugatit pedig építésztársa, Zrumeczky Dezső tervezte.
Ahogy az utakat és az épületeket, úgy a középső parkosított részt és benne a növényzetet is teljesen tudatosan tervezték meg és alakították ki (akárcsak az egész Wekerletelepen).
Neve kezdetben Fő tér, később pedig Petőfi tér lett, végül 1987-ben nevezték el kialakítójáról, Kós Károlyról, akinek 1987. november 25-én avatták fel egész alakos szobrát a parkban.
2010-ben a tér parkrészét, valamint a templomot Európai Uniós támogatásból teljesen felújították,[3][4] 2011 szeptemberében pedig a tér összes lakóépületét és velük a templomot is műemlékké nyilvánították.
A tér 4-es számú lakóépülete az 1998-ban útjára indult Barátok közt című magyar filmsorozatban vált ismertté, mint az a képzeletbeli Mátyás király téri társasház, ahol a szereplők többsége él és ahol a cselekmény nagyrészt játszódik. A sorozat házhoz közeli kültéri jeleneteit szintén a téren szokták felvenni.
![Commons:Category:Károly Kós Square](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png)
Jegyzetek
- ↑ Wekerle Sándor és a Wekerletelep (sulinet.hu). [2007. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
- ↑ Schodits Lajos építész.
- ↑ Finisben a Kós Károly tér felújítása, kispest.hu, 2010. október 17.
- ↑ Kós Károly tér: korhű szépség, Népszabadság, 2010. szeptember 9.
Források
- Melyik épületre hasonlít a Barátok közt ház?, index, 2011. szeptember 18.
- A Kós Károly tér története Archiválva 2016. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben