Közkapcsolat

A „PR” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: PR (egyértelműsítő lap).

A közkapcsolat ^[1] vagy közönségkapcsolat ^[2]^[3] (angol kifejezéssel public relations, ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve PR, píár^[4]) tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával hosszútávon kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.^[5]

Fogalma

A közkapcsolatok, vagy angol kifejezéssel public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, píár, péer) tevékenység az a menedzsment gyakorlat, amely egy egyén vagy szervezet és környezete között tervezett és szervezett információcserével (esetleg „információs munkával”) hosszútávon kölcsönös megértést, bizalmat és támogatást épít és tart fenn. A public relations mindig információra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. Menedzsment funkció révén segíti a kölcsönös bizalomépítést a megértésen keresztül és szolgálja az (vállalati) üzleti célok teljesülését is.

Alternatív meghatározások

Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. (A Magyar Public Relations Szövetség definíciója szerint)
A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás: A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A közönségkapcsolatok célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján. (A meghatározás szerzője: Barát Tamás, a CERP Alelnöke)
A közönségkapcsolatok az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.
A közönségkapcsolatok mindig a hosszú távú stratégia alapja, így egyedi vállalati, vagy ismert személyiség történetének az építése is egyben. Ezek a történetek biztosítják, ugyanis elsősorban a megértést és segítik a média megjelenést.
A Public Relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr, píár, péer, megfelelő magyar fordítása nincsen) az integrált kommunikáció önállóan is releváns része. A PR feladata az integrált kommunikációban a jó hírnév megteremtése és ápolása (reputation management), ezáltal a kölcsönös megértés elősegítése és a bizalom megteremtése, fenntartása. Mivel a PR alapvetően olyan hosszú távú, stratégiai szemléletű gyakorlat, ami menedzsment-eszközöket is felhasznál, alkalmas integrált kommunikációs kampányok vezetésére is. A Public Relations a szervezetek belső és külső kommunikációjában egyaránt releváns. Főbb területei: * Integrált kommunikációs kampányok vezetése, stratégia-meghatározás; * marketing PR, amely a termékek és márkák iránti bizalom menedzselésére fókuszál; * corporate PR, amely a szervezetek, intézmények, for-profit és non-profit cégek jóhírének menedzselésére fókuszál; * social PR, amely fontos társadalmi ügyek megértetésére és a társadalmi egyetértés kialakítására fókuszál, * politikai PR, amely politikai megoldások, stratégiák, pártok és politikusok népszerűségének növelésére és a szavazatmaximálásra fókuszál; * válságkommunikáció, amely a megsérült bizalmi tőke visszaállítására és stabilizálására fókuszál; * Public Affairs és lobbi. A PR minden esetben kétirányú folyamat. A Public Relations mindig megbízható, kutatásokon alapuló információkra épít, és etikus kommunikációs eszközöket használ. A PR évszázadokon átnyúló történelme során jelentős tudományos hátteret épített ki, amit társtudományok is használnak. (A meghatározás szerzője: Sós Péter János, az MPRSz Örökös Tagja)

Szakterületei

Vállalati, intézményi kommunikáció
Társadalmi ügyek kommunikációja
Politikai kommunikáció
Belső kommunikáció
Public Affairs
Hírnév menedzsment
Kríziskommunikáció
Eseményszervezés
Integrált kommunikáció (POE) vezetése, szervezése
Közösségi média kommunikáció

Céljai

maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
a hírnév menedzselése
a bizalom megteremtése és ápolása
megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba
esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
érdekek képviselete
(a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése
a szerethető márka (love brand) képének felépítése, megtartása és fejlesztése
sajtókapcsolatok kiépítése

Feladata

A szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, tervezése és kivitelezése, értékelése.

Eszközei

az integrált kommunikáció vezetése
médiamunka: hírgenerálás, sajtóközlemények, sajtóesemények (sajtótájékoztató, sajtóreggeli stb.) interjúk szervezése
kutatások
online pr,^[6] közösségi média kommunikáció
influencer együttműködések
nyomtatványok, hírlevelek
filmek, videók
konferenciák
kiállítások, rendezvények

Bogner-lépcső

Az úgynevezett Bogner-lépcső (ma már elavult): 1. manipuláció – ingyen reklám 2. információ – mire kíváncsi? 3. kommunikáció – szervezeti és közérdek együtt: párbeszéd 4. konfliktus menedzsment – proaktivitás, imázs-védelem 5. környezeti integráció – beágyazódás a társadalomba

A „PR” szakterületei

Belső PR: A szervezet vezetése és a dolgozók közti kommunikációs kapcsolatok szervezése, a lojalitás erősítése, a változásmenedzsment támogatása

Külső PR: Magába foglalja a szervezet teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét.

Más megközelítésben:

Marketing PR: termékek-szolgálatások, márkák, gyártók hírnevének erősítése
Corporate PR: forprofit cégek, non-profit intézmények, állami szervezetek, NGO-k, alapítványok hírnevének gondozása
Social PR: társadalmi ügyek iránti érzékenyítés, ezekkel kapcsolatos közgondolkodás változtatása
Válságkommunikáció: a sérült hírnév és bizalmi tőke helyreállítása
Politikai PR: politikai szereplők (pártok, személyek, mozgalmak) iránti bizalom növelése

A „PR” – mint rövidítés – kiejtése

„A public relations” angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer.” (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása, amely hivatalos nyilatkozatra a Magyar PR Szövetség kérte fel a szakmai testületet.)^[7]

Jegyzetek

↑ MPRSZ Szakmafejlesztési Bizottsága, 1. sz. útmutató
↑ Claire Austin: A PR, avagy a közönségkapcsolat alapjai hét leckében
↑ Fókuszban a közönségkapcsolat: mi a PR és az online PR? (magyar nyelven). WhitePress. (Hozzáférés: 2023. október 25.)
↑ Nincs egységes szabály a "pr" szó írásmódjára: http://www.prherald.hu/2012/05/pr-vagy-pr/ Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Forrás: A MPRSZ Szakmafejlesztő Bizottságának I. számú Útmutató Állásfoglalása. [2006. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 10.)
↑ http://thepitch.hu/pr-eszkozok-es-pr-tippek/
↑ http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=183^{[halott link]}

További információk

Claire Austin: A PR, avagy a közönség-kapcsolat alapjai hét leckében (Park Kiadó, 1993)
Barát Tamás: Public Relations, avagy hogyan szerezzük és tartsuk meg partnereink bizalmát (Mepiden, 1994)
Barát Tamás: Tolmács a hídon (Szent István Egyetem, 1997)
Barát Tamás: A bizalom tolmácsai (Medipen, 2001)
Barát Tamás: Public relations munkafüzet (Általános Vállalkozási Főiskola, 2005)
Beke Tamás: A public relations története
Besenyő János: PR-tevékenység a nemzetközi békefenntartás során, különös tekintettel az afrikai hadműveletekre
Kollár Csaba: PR és sajtókapcsolatok (Protokollár Gazdaságkommunikációs Ügynökség, Budapest, 2004)
Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations. Elmélet és gyakorlat (BGF KKFK, 2000)
Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. (Perfekt Kiadó, 2004)
Dr. Németh Márta: A Public Relations elmélete (Külkereskedelmi Főiskola, 1998)
Dr. Sándor Imre-Dr. Szeles Péter: Public Relations: az uralkodás titka (Mercurius, 1990)
Sós Péter János: Mindennapi PR-ünk / Gyakorlati Public Relations (B. SWAN Partners, 2009., Második, bővített kiadás, 2011.)
Sós Péter János: #mindennapipr - Gyakorlati Public Relations a webkorszakban (B. SWAN Partners, 2017.)
Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban (Geomédia Kiadó, 1999)
Szeles Péter (szerk.): Nagy PR Könyv (Management Kiadó, 2001)
Szeles Péter: Arculatelmélet (Alapítvány a PR Fejlesztéséért, 2001)
Tábori György-Sarlós Gábor: PR-szótár, angol–magyar, magyar–angol (PeppeR, 1996)
Sós Péter János: #megértjükegymást - Beszélgetések a PR aktualitásairól (Akadémiai Kiadó, 2020)
Bőhm Kornél: "Sem megerősíteni, sem cáfolni..." - Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kríziskommunikációval (HVG Könyvek, 2018)
Papp-Váry Árpád: Országmárkázás - Versenyképes identitás és imázs teremtése (Akadémiai Kiadó, 2019)
Szüts Zoltán: Online - Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei (Wolters Kluwer, 32019)
Magyar Public Relations Szövetség
PR-meghatározások a Magyar PR Szövetség ajánlásával
Rövid, részletes vázlat a PR szakterületeiről – (a PR Herald cikke)
A Bogner-modell – Franz M. Bogner ötlépcsős modellje a public relations szakma elmúlt százéves fejlődési szakaszainak bemutatására (a PR Herald cikke)
CCO Magazin– A Kommunikációs Szakemberek Portálja
PR.lap.hu - linkgyűjtemény
PR szakszavak gyűjteménye a Médiapédián
A CCO Magazin, A Kommunikációs Szakemberek Portálja oktatási melléklete
PR-tevékenység a nemzetközi békefenntartás során, különös tekintettel az afrikai hadműveletekre

A szakmára vonatkozó nemzetközi szabályozások

Római Karta – PR-szakmai Alapokmány
Athéni kódex (etikai szabályozás)
Lisszaboni szabályzat (szakmai követelmények, normák és kötelezettségek)
Párizsi nyilatkozat (A minőségügyi és tanúsítási eljárás kifejlesztése céljából az IPRA, CERP és az ICO közös munkacsoportjának felállításáról)
Velencei szabályzat (A pr-szakma magatartási szabályzata)
Nairobi kódex (A környezeti kommunikáció elvei)