Korea őstörténete

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Korea őstörténete az ember megjelenésével kezdődik a Koreai-félszigeten, melynek dátumáról eltérőek a vélemények. A régészeti ásatások viszonylag későn kezdődtek a területen. Hagyományosan három nagy korszakra osztják: a Csulmun (Jeulmun)- és Mumun kerámiakorra és a vaskorra.

Kőkorszak

Az első emberek megjelenését a félszigeten különféle források más-más időpontra teszik: egyes források szerint 500 000, mások szerint akár már 700 000 évvel ezelőtti időpont is lehet.^[1][2] Az ásatások viszonylag későn kezdődtek, az 1960-as években, azonban azóta több mint 100 őskőkorszaki lelőhelyet tártak fel. Ezek tanúsága szerint körülbelül 20 000 évvel ezelőtt az ősemberek már használtak tüzet a Koreai-félszigeten és földbe vájt lakóhelyen éltek, kisebb csoportokba verődve. A leletek alapján az ősemberek leginkább a folyók mentén és a tengerpartok mellett telepedtek le. Azt azonban nem lehet biztosan tudni, hogy a mai koreaiak leszármazottai-e a kőkorszakban itt élt ősembereknek, mivel a vándorlás meglehetősen gyakori volt.^[3]

Az újkőkorszakban Szibéria felől érkezett emberek egészítették ki a Koreai-félszigeten élő törzseket, számos újkőkorszaki lelet került elő Phenjan, Szöul és Puszan (Busan) környékéről. Az újkőkorszaki emberek már agyagedényeket is készítettek.^[4]

Csulmun (Jeulmun)-korszak

Bővebben: Csulmun-korszak

I.e. 8000-től i.e. 1500-ig tartónak számítják az úgynevezett Csulmun (Jeulmun)-korszakot, melynek neve az agyagedényeken lévő fésűszerű mintát jelöli. Ekkoriban a törzsi csoportok vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak és megkezdődött a kis mértékű növénytermesztés is.^[5]

Mumun-korszak

Bővebben: Mumun-korszak

Lásd még: Kodzsoszon

I.e. 1500-tól számítják az újfajta agyagkultúra, a Mumun-korszak kezdetét és körülbelül i.e. 300-ig tartott.^[5][6][7][8] A bronzkor is ebben az időszakban köszöntött be a félszigeten, és ekkortájt épültek a koreai dolmenek is. Ebben az időben a földfalakkal körülvett városállamok voltak a jellemzőek és elterjedt a mezőgazdaság is. A bronzkorban itt élő emberek tekinthetőek a koreaiak őseinek.^[9]

Vaskor

I.e. 300-ra már elterjedtek a vasból készített eszközök a félszigeten, és megkezdődött a vaskor, még Kodzsoszon (Gojoseon) idejében. Ekkor kezdték el Koreában használni az ondol padlófűtési rendszert. Ásatások során kínai pénzérméket is találtak, ami mutatja, hogy ebben a korban már befolyása volt a kínai kultúrának a koreai kultúra fejlődésére. Átvették a kínai típusú szürke kőedényeket is.^[10]

Jegyzetek

Források

• ↑ Choe-Bale: Chong Pil Choe and Martin T. Bale (2002). „Current Perspectives on Settlement, Subsistence, and Cultivation in PreHistoric Korea”. Arctic Anthropology 39 (1/2), 95-121. o.   via JSTOR
• ↑ Cumings: Cumings, Bruce. Korea's Place in the Sun: A Modern History. New York: W.W. Norton & Company (1997). ISBN 0-393-31681-5 
• ↑ Kim: Jinwung Kim. A History of Korea: From "Land of the Morning Calm" to States in Conflict. Indiana University Press (2002). ISBN 9780253000248  via Scribd
• ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2 
• ↑ Nelson: Sarah M. Nelson. The Archaeology of Korea. Cambridge University Press (1993). ISBN 9780521407830 

Kapcsolódó szócikkek

• Tangun kodzsoszoni király: Korea alapításának legendája