Kulmi csata

Kulmi csata
Napóleoni háborúk
A kulmi csata
A kulmi csata
Dátum1813. augusztus 29. – 30.
HelyszínKulm, Csehország
Eredményszövetséges győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Orosz Birodalom
Porosz Királyság
Osztrák Császárság
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

D. Vandamme,
Saint-Cyr

Barclay de Tolly
Peter Wittgenstein,
Osztermann-Tolsztoj
Friedrich von Kleist
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
32 00014 000–16 000 (augusztus 29.),
50–60 000 (aug. 30.)
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
~5000 halott vagy eltűnt, 7000–13 000 hadifogoly~11 000
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulmi csata témájú médiaállományokat.
Hatodik koalíciós háború (1812–1815)

Lützen •  Bautzen •  Großbeeren •  Katzbach •  Drezda •  Kulm •  Dennewitz •  Lipcse •  Hanau •  Sehested •  Brienne •  La Rothière •  Mincio •  Hatnapos hadjárat (ChampaubertMontmirailChâteau-ThierryVauchamps)Mormant •  MontereauBar-sur-Aube CraonneLaon •  Reims •  Arcis-sur-Aube •  Fère-Champenoise •  Montmartre •  Párizs •  Párizsi béke (1814)

Sablon:Hatodik koalíciós háború
  • m
  • v
  • sz

A kulmi csata 1813. augusztus 2930-án zajlott le Csehország északi részén, a mai Chlumec és Přestanov falvak között. A franciák 32 000 katonája támadta meg Vandamme tábornok vezetésével a korábbi drezdai csatában meghátrálásra kényszerült, ekkor Barclay de Tolly parancsnoksága alatt álló szövetséges (osztrák–porosz–orosz), 54 000 főt számláló erőket. Ebben a csatában a franciák vereséget szenvedtek, de mindkét hadviselő fél egyaránt súlyos veszteségeket szenvedett.

Előzmények

A drezdai csatát követően Vandamme francia tábornok üldözőbe vette a szövetséges erőket. Napóleon utánuk küldte Gouvion-Saint-Cyr és Marmont tábornokok csapatait, hogy csatlakozzanak hozzá. Vandamme haladt elővédként, a másik két tábornok utóvédként. Vandamme rajtaütött Osztermann-Tolsztoj csapatain Kulm városánál, nyolc kilométerre Aussig-nál (ma: Ústí nad Labem).

A csata

Augusztus 29-én Vandamme (32–34 000 katonával, 84 ágyúval) megtámadta az Osztermann-Tolsztoj parancsnoksága alatt álló orosz erőket (13–14 000 katonát). A helyzet roppant veszélyes volt a szövetségesek számára, mert ha Vandamme győzelmet arat, akkor a franciák átjuthatnak a hegyekhez, és a hátráló szövetségesek Napóleon csapdájába kerülhetnek. De Vandamme vereséget szenvedett és ezzel a lehetőség elveszett.

Augusztus 30-án a helyzet megváltozott: Friedrich von Kleist porosz csapatai támadást intéztek Vandamme hátvédje ellen. A porosz támadás támogatására megindultak Osztermann-Tolsztoj orosz–osztrák csapatai is. Erre az „elölről–hátulról” egyszerre érkező támadásra válaszul Vandamme „négyszög-formát” parancsolt csapatainak, de a tapasztalatlan franciák képtelenek voltak ellenállni a szövetségesek rohamának, és nagy veszteségekkel vonultak vissza a csatatérről.

A franciák 5000 embert veszítettek, 7–13 000 katonájuk esett hadifogságba, 80 ágyújuk esett az ellenség zsákmányául. A szövetségesek 11 000 katonája halt meg, vagy tűnt el a csatában.

Vandamme hadseregében két lengyel ulánus hadosztály is szolgált Corbineau francia marsall parancsnoksága alatt, a lovasság kötelekében. Ezekkel akarta Vandamme az ellenséges lovasság támadását feltartóztatni. Egyik ezredét Jan Maksymilian Fredro (Aleksander Fredro drámaíró fivére) parancsnoksága alatt a visszavonulás közben beszorítottak egy szakadékba, ahol megadták magukat. A másik ulánus ezred Tomasz Łubieński gróf parancsnoksága alatt sikeresen visszavonult.

Egy francia anekdota szerint a csata után I. Sándor orosz cár azzal vádolta meg Vandamme tábornokot, hogy az bandita és rabló. A francia tábornok így vágott vissza: „Nem vagyok sem bandita, sem rabló, de mindenesetre sem kortársaim, sem a történelem nem vethetik szememre, hogy kezeimet apám vére szennyezné!” (Ezzel azokra véres eseményekre célzott, amelyeknek Sándor trónra lépését köszönhette).

Következmények

Napóleon császár nem adta fel Berlin elfoglalásának tervét, de egy másik marsallját, Neyt bízta meg ezzel a feladattal, ez vezetett a dennewitzi csatához.

Ezért a csatáért léptették elő Simonyi József alezredest tábornokká,[1](Simonyi óbestert), ekkor tűnt fel Radetzky[2] és ekkor kapta meg az orosz cártól a Szent Anna-érdemrendet. A brabanti herceg, a későbbi I. Lipót belga király is ebben a csatában tűnt ki vitézségével, saját dragonyosezredet vezetve a harcban.[3]

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
  2. http://epa.oszk.hu/00000/00030/00205/datum05587/cim205588.htm
  3. http://www.heraldica.org/topics/britain/prince_highness_docs.htm#1816 Royal Styles and Titles – 1818 Order-in-Council

Források

Commons:Category:Battle of Kulm
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulmi csata témájú médiaállományokat.
  • A kulmi csata angol nyelven
  • Rovigo hercegének emlékiratai angol nyelven

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Kulm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A csata főszereplői

  • Gouvion-Saint-Cyr
  • Auguste de Marmont
    Auguste de Marmont
  • Corbineau
    Corbineau
  • Tomasz Łubieński
    Tomasz Łubieński
  • Peter Wittgenstein
    Peter Wittgenstein
  • Osztermann-Tolsztoj
    Osztermann-Tolsztoj
  • Friedrich von Kleist
    Friedrich von Kleist
  • Radetzky
Sablon:Koalíciós háborúk 1792–1815
  • m
  • v
  • sz
Koalíciós háborúk (1792–1815)
Első koalíciós háború
(1792–1797)
Verdun · Valmy · Jemappes · Mainz (1793) · Neerwinden · Famars · Hondschoote · Wattignies · Kaiserslautern · Tourcoing · Tournai · Ushant · Fleurus · Vogézek · Dego (1794) · Luxemburg · Genova (tengeri csata) · Groix · Hyères-i szigetek · Mainz · Millesimo · Montenotte · Dego (1796) · Mondovì · Lodi · Castiglione · Neresheim · Amberg · Würzburg · Bassano · Rovereto · Arcole · Rivoli · Neuwied · Camperdown · Campo Formió-i béke

Második koalíciós háború
(1799–1802)
Stockach (1799) · Cassano · Montebello · Trebbia · Novi · Bergen · Castricum · Genova ostroma · Stockach (1800) · Marengo · Höchstädt – Hohenlinden · Koppenhága · Algeciras · lunéville-i béke · amiens-i béke
Harmadik koalíciós háború
(1805)
Finisterre-fok · Ulm · Trafalgar · Caldiero · Amstetten · Ortegal-fok · Dürnstein · Schöngrabern · Austerlitz · Gaeta · Campotenese · Maida · Pozsonyi béke
Negyedik koalíciós háború
(1806–1807)
Schleiz-Saalbourg · Saalfeld · Jéna · Auerstadt · Lübeck · Golymin · Pułtusk · Eylau · Kolberg · Danzig · Heilsberg · Friedland · Tilsiti béke
Ötödik koalíciós háború
(1809)
Hatodik koalíciós háború
(1812–1814)
Lützen · Bautzen · Großbeeren · Katzbach · Drezda · Kulm · Dennewitz · Lipcse · Hanau · Sehested · Brienne · La Rothière · Mincio · Hatnapos hadjárat (Champaubert · Montmirail · Château-Thierry · Vauchamps) • Mormant · Montereau · Bar-sur-Aube · Craonne · Laon · Reims · Arcis-sur-Aube · Fère-Champenoise · Montmartre · Párizs · Párizsi béke (1814)
Száz nap (1815)
Tolentinói csata  · Ligny · Quatre Bras · Waterloo · Wavre · Párizsi béke (1815)
Sablon:Napóleon
  • m
  • v
  • sz
A forradalomtól
a konzulátusig
(1795–1804)
Toulon ostroma (1793)(wd)  · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd)  · Első itáliai hadjárat (1796–1797)  · Direktórium (1795–1799)  · Egyiptomi hadjárat (1798–1801)  · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799)  · Második itáliai hadjárat (1799–1800)  · Konzulátus (1799–1804)(wd)  · Code Napoléon

A Császárság
(1804–1814)
Napóleon koronázása (1804)(wd)  · Első Francia Császárság (1804–1814)  · Németországi hadjárat (1805)(wd)  · Rajnai Szövetség (1806)  · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd)  · Félszigeti háború (1808–1814)  · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd)  · Orosz–török háború (1806–12)  · Ágyúnaszád-háború (1807–14)  · Finn háború (1808–1809)  · Oroszországi hadjárat (1812)  · Németországi hadjárat (1813)(wd)  · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd)
Hanyatlás és bukás
(1814–1815)
Bécsi kongresszus  · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd)  · Száz nap (1815)  · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd)  · Waterloo (1815)  · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd)  · Halála (1821)(wd)
Koalíciós háborúk
(1792–1815)
Nemzetközi katalógusok
  • Napóleon Napóleon-portál
  • hadtudomány Hadtudományi portál