Laczkó Aranka

Laczkó Aranka

Született	Laczkó Aranka Erzsébet 1861. november 16. Kassa^[1]
Elhunyt	1953. július 19. (91 évesen)^[1]^[2] Budapest XX. kerülete^[1]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Laczkó Géza
Foglalkozása	színész
Sírhelye	Farkasréti temető (42-1-3/4)^[3]

IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Laczkó Aranka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Laczkó Aranka (Kassa, 1861. november 16.^[4] – Budapest, 1953. július 19.)^[5] színésznő.

Pályafutása

Apja, Laczkó Gergely a kolozsvári színház karnagya volt, anyja, Katanovics Terézia színésznő volt. Színészi pályafutását 1876-ban kezdte Völgyi György színtársulatában. A következő húsz évben számos társulatnál megfordult, de mindegyiknél rövid ideig játszott. 1896-ban Megyeri Dezső Kolozsvárra szerződtette, és itt is maradt egészen 1929-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ezután Budapestre költözött, ahol néhány fellépése volt a Vígszínházban, illetve a Magyar Színházban.

Pázmándy Géza birtokostól született fia Laczkó Géza író, újságíró.^[6]

Kezdetben drámai szende, utóbb anyaszerepeket játszott fiatal kora ellenére. Janovics Jenő szerint: „A színházat szolgálta alázatos hűséggel, szívének minden dobbanásával, idegszálának minden rezdülésével. […] Nem vívta a csillagokat művészetével, nem lángolt a tehetsége, de kivételes értéke volt az összjátékának, mert a rábízott feladatot mindig hibátlanul, pontosan, halálos megbízhatósággal végezte. Rendkívüli értelmessége, csalhatatlan érzéke, ízlése, nagy színpadi rutinja a legkomplikáltabb és legkényesebb színházi helyzeten is átsegítette.”

Barátságban volt Jászai Marival,^[7] aki kolozsvári szereplései során Laczkó Aranka Búza utcai házában szokott megszállni.^[8]

Színpadi szerepei

Bátki Tercsi (Tóth Ede: A falu rossza)
Portia (Shakespeare: A velencei kalmár)
Éva (Madách: Az ember tragédiája)
Athalie (Jókai: Az aranyember)
Aase anyó (Ibsen: Peer Gynt)
Sodróné (Csepreghy Ferenc: Cifra nyomorúság)
Beatrix (Molnár Ferenc: A hattyú)
Themis (Victor Eftimiu: Prometheus)
Catherine (Strindberg: Mámor)
Csangné (Klabund(wd): Krétakör)
Liszt Ferenc édesanyja (Bárd Oszkár: Liszt Ferenc első szerelme)
Hortense (Maeterlinck: Szent Antal csodája)
Alvingné (Ibsen: Kísértetek)
Johanna anyja (Heijermans(wd): Remény)
Özvegy Vasváriné (Szigligeti: A csikós)
Gyurkovicsné (Herczeg: A Gyurkovics lányok)
Emilia (Shakespeare: Othello)
Katrine, a kereskedő testvére (Hauptmann: Téli ballada)
Sotenvillene (Molière: Dandin György)
Szerémi grófnő (Csiky Gergely: A nagymama)
Rebeka (Szigligeti: A cigány)
Pernelle, Orgon anyja (Molière: Tartuffe)
Leona (Jókai: Kárpáthy Zoltán)
Teréz néni (Jókai: Egy magyar nábob)
Terézia (Jókai: Az aranyember)
Gabriella (Henry Bataille: A balga szűz)
Tóthné (Mikszáth-Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
Szomszédasszony (Omnia vincit amor)
Dobbe mama (Heijermans: Lotte)
Gáborné (Wedekind: A tavasz ébredése)
Gertrudis (Katona József: Bánk bán)^[9]
Élektra (Szophoklész: Élektra)
Blanda királyné (Dóczy Lajos: A csók)
Margit királynő (Shakespeare: III. Richárd)
Gauthier Margit (Dumas: A kaméliás hölgy)
Claire (Ohnet: A vasgyáros)

Filmjei

Éjféli találkozás (1915)
A börzekirály (1915)
Cox és Box (1915) - Madame Bouncer, a lakásadó
Leányfurfang (1915)
Havasi Magdolna (1915) – Mariora
Liliomfi (1915) – Emerencia
Tetemrehívás (1915) - Falusi asszony
Ártatlan vagyok! (1916) – Fogadósné
A peleskei nótárius (1916)
Mesék az írógépről (1916)
Fehér éjszakák (1916) – Szergiusz anyja
A gyónás szentsége (1916)
A kétszívű férfi (1916)
Méltóságos rabasszony (1916)
Vergődő szívek (1916) – Bánky Endre anyja
Soha többé...mindörökké! (1916)
A szobalány (1916)
Baccarat (1917) – Isabelle Lebourg bárónő
Ciklámen (1917)
A megbélyegzett (1917) – Nagymama
A névtelen asszony (1917) – Varrenné
A szerzetes (1917) - Márkiné
A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) – Fórisné
A csikós (1917)
A tanítónő (1917) – Nagyasszony
Tisztítótűz (1918) – André Cordelier anyja
Akik életet cseréltek (1918) – Gazdasszony
A legszebb kaland (1918)
A medikus (1918)
A métely (1918) – A beteg anyja
Palika (1918) – Palika anyja
Az örök titok (1938) – Blanchardné

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Freebase-adatdump
↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 9.)
↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
↑ Születési bejegyzése a kassai római katolikus keresztelési akv. 600/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
↑ Halotti bejegyzése a Budapest XX. kerületi (soroksári) állami halotti akv. 90/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
↑ Gyüszi László: Egy törvénytelen író: Tévedések Laczkó Géza életrajzában. Irodalomtörténeti Közlemények, CV. évf. 3–4. sz. (2001)
↑ Berecz Dezső: Jászai Mari soproni szereplései (1885-1909). Soproni Szemle, XXVIII. évf. 4. sz. (1974) 112. o.
↑ "Szakmai" "Számvetés" (Poszler Györggyel beszélget Szirák Péter). Alföld, L. évf. 12. sz. (1999. december)
↑ Janovics Jenő: A Bánk bán nyomában. Erdélyi Múzeum, XIII. évf. 1. sz. (1942) 83. o.

Források

Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház. Kolozsvár: Korunk Baráti Társaság Komp Press. 2001. 59–62. o. arch Hozzáférés: 2015. június 25.
A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Szerk. Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint. Kolozsvár: Filmtett Egyesület; Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2009. 104–116. o. ISBN 978 973 0 07065 1
Kötő József: Közhasznú esmeretek tára: Színjátszó személyek Erdélyben 1919–1940. Kolozsvár: Polis. 2009. 143–144. o. ISBN 978 606 542 004 5
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 74. o.