Magyarországi ortodox felekezetek

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

Az ortodox kereszténységet Magyarországon szervezetileg nem kapcsolódó, egymással hitbeli és szentségi közösségben álló helyi egyházak alkotják:

• Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa (a konstantinápolyi ortodox egyház részeként) – ez utóbbi elsősorban magyar és görög istentiszteleti nyelvet használ,
• magyar ortodox egyházmegye, amelynek főhatósága a moszkvai patriarchátus és székhelye Budapest. Ide tartozik 9 egyházközség magyar, ruszin és görög^[forrás?] hívekkel,
• magyarországi bolgár ortodox egyház, aminek főhatósága a szófiai patriarchátus, egy budapesti parókus vezetése alatt áll és két egyházközsége van,
• budai szerb ortodox egyházmegye főpásztora püspöki vikárius, székhelye: Szentendre, 17 szerb parókia tartozik hozzá, főhatósága a belgrádi patriarchátus,
• Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, püspöki vikárius áll az élén, székhelye Gyula, parókiáinak száma 18, főhatósága a román ortodox egyház.

Magyarországon jelenlévő ókeleti felekezetek

A magyarországi kopt ortodox és az örmény apostoli ortodox egyház a szó szoros értelmében nem ortodox egyház, nincs szentségi közösségben a többi ortodox egyházzal. Tanításában monofizita közösségek.

A magyarországi ortodoxia története

Bár az első ismert magyar keresztények – köztük Szt. István nagyapja, Gyula – Konstantinápolyhoz tartoztak, sőt meg egy saját Metropolitanátust is szerveztek a területen Türkiai Metropolitanátus néven, ami a 11-12. században működött^[1], később a történelmi események során a bizánci kereszténység anyavárosa elvesztette magyarországi fennhatóságát. A Habsburg időkben a görög származású közösségeket (Budapest [a Duna-parton álló impozáns Nagyboldogasszony templommal]; Kecskemét, Eger, Tokaj stb.) ugyan görög, illetve görög földről érkező papok, szerzetesek pasztorálták, ám egyházjogilag szerb fennhatóság alá tartoztak. A XX. században ugyan történt kísérlet a konstantinápolyi patriarchátus hivatalos bejegyzésére Magyarországon, de erre tényleges lehetőség csak az 1989-es rendszerváltás után adódott. Egyházközségek: Beloiannisz, Budapest, Kecskemét, Szentes.

Jegyzetek

Források

• Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája
• Magyar Katolikus Lexikon
• Vallástudomány ELTE. [1]

Irodalom

• Baán, István. The Foundation of the Archbishopric of Kalocsa: The Byzantine Origin of the Second Archdiocese in Hungary, Early Christianity in Central and East Europe. Warszawa: Semper, 67-74. o. (1997) 
• Baán, István. The Metropolitanate of Tourkia: The Organization of the Byzantine Church in Hungary in the Middle Ages, Byzanz und Ostmitteleuropa 950-1453. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, 45-53. o. (1999) 
• Véghseő, Tamás (2015). „Reflections on the Background to the Union of Uzhhorod / Ungvár (1646)”. Eastern Theological Journal 1 (1), 147-181. o.  
• Koszta, László. Byzantine Archiepiscopal Ecclesiastical System in Hungary?, The Carpathian Basin, the Hungarians and Byzantium. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, 127–143. o. (2014) 
• Madgearu, Alexandru (2008). „The Mission of Hierotheos: Location and Significance”. Byzantinoslavica 66, 119-138. o.  
• Madgearu, Alexandru (2017). „Further Considerations on Hierotheos’ Mission to the Magyars”. Acta Musei Napocensis 54 (2), 1-16. o.