Meleagrosz

Meleagrosz
HázastársaKleopátra
ÉlettársaAtalanté
Gyermekei
  • Polüdóra
  • Parthenopaiosz
SzüleiAlthaia
A Wikimédia Commons tartalmaz Meleagrosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Meleagrosz mellszobra

Meleagrosz kalüdóni királyfi a görög mitológiában, Oineusz és Althaia fia. Testvérei: Melanippé, Toxeusz, Thüreusz, Klümenosz, Déianeira és Gorgé. Felesége Kleopátra, egyesek szerint Atalantét a szeretőjévé is tette, és Parthenopaioszt nemzette vele. Részt vett az argonauták útján és a kalüdóni vadkanvadászaton.

Születése

Mikor Althaia Meleagroszt világra hozta, ágya elé léptek a Moirák, és megjósolták a gyermek jövendő sorsát. Klóthó erényt és nemességet, Lakheszisz erőt és bátorságot jósolt neki, Atroposz pedig kijelentette, hogy a most született gyermek addig fog élni, míg a tüzön égő hasáb egészen el nem hamvad. E jóslat hallatára Althaia rögtön kiugrott ágyából, a tűzhöz rohant és kiragadta belőle az égő fadarabot, eloltotta, és erős zár alatt szekrényébe rejtette.

A kalüdóni vadkanvadászat

Bővebben: Kalüdóni vadkanvadászat

Amikor apja kultikus mulasztása miatt Artemisz egy iszonyú vadkant szabadított az országra, meghívta egykori bajtársait, Hellász legjobb daliáit, hogy egyesült erővel elejtsék a fenevadat. Eljött a szép szűz Atalanté is, és Meleagrosz tüstént beleszeretett. A vadászatot kilencnapos lakoma vezette be. A vadászat viszontagságosan indult; eleinte néhányan kijelentették, hogy nem vesznek részt rajta egy nővel együtt; ezt az ellenkezést Meleagrosznak sikerült leszerelnie. A vadászat során az állat többeket leterített, Péleusz dárdája pedig véletlenül találta halálosan Eurütiónt. Magát a vadkant többen megsebesítették, de végül Atalanté nyila és Meleagrosz dárdája terítette le. Meleagrosz lovagiasan Atalantének ítélte a trófeát, a vadkan bőrét, de ezen anyai nagybátyjai, Toxeusz és Pléxipposz felháborodtak, és a lányra támadtak, mire Meleagrosz megölte őket.

Halála

Midikor Althaia megkapta a hírt, testvéreinek halála pillanatnyi haraggal tölté el, felindulásában kiragadta a szekrényből és tűzbe dobta a féltve őrzött hasábfát, és míg ez a tüzön elhamvadt, Meleagrosz iszonyú kínok között meghalt. Althaia késő bánata nem adhatta vissza életét, és a kétségbeesett anya saját kezével végezte ki magát, és Meleagrosz felesége, Kleopátra is követte a halálba.

A monda egy másik, talán ősibb változata szerint, amelyet Homérosz Iliászából ismerünk, Artemisz háborút idézett elő Kalüdón és Pleurón lakói között; ennek során ölte meg Meleagrosz két anyai nagybátyját, mire anyja átkot mondott rá. Meleagrosz sértetten visszavonult a harctól, s az ellenség igen szorongatta szülővárosát. Végül felesége kérlelésére újra harcba szállt és győzött, de az anyai átok beteljesedett, és ő is elesett a küzdelemben.

Művészet

  • Meleager et Atalanta, Giulio Romano
    Meleager et Atalanta, Giulio Romano
  • Meleagrosz szobra, Skopas
    Meleagrosz szobra, Skopas
  • Szarkofág a kalüdóni vadászattal
    Szarkofág a kalüdóni vadászattal
  • Meleager and Atalanta (17. század), Jacob Jordaens
    Meleager and Atalanta (17. század), Jacob Jordaens
  • Etruszk urna, Volterra, Olaszország
    Etruszk urna, Volterra, Olaszország
  • Meleagrosz és Atalanté elindulnak a vadászatra, gobelin
    Meleagrosz és Atalanté elindulnak a vadászatra, gobelin
  • Meleagrosz-tál
    Meleagrosz-tál
  • Meleagrosz-tál közelről
    Meleagrosz-tál közelről

Források

  • Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia Budapest, 1911 (MEK)
  • Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? Budapest: Móra. 1993. ISBN 963-11-7067-5  
  • Meleagrosz arcanum.hu (Ki kicsoda az antik mítoszokban)
  • Ernst Kuhnert: Meleagros. In: Wilhelm Heinrich Roscher (Hrsg.): Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie. Band 2,2, Leipzig 1897, Sp. 2591–2622 (Digitalisat).
Sablon:Argonauták
  • m
  • v
  • sz
Ἰάσων Iaszón · Ἡρακλῆς Héraklész
Ἄδμητος Admétosz · Ἄκαστος Akasztosz · Ἄκτωρ Aktór · Αλκών Alkón · Ἀμφιάραος Amphiaraosz · Αἰθαλίδης Aithalidész · Ἀμφιάραος Amphiaraosz · Ἀμφιδάμας Amphidamasz · Ἀμφίων Amphión · Ἀγκαῖος Ankaiosz · Άψυρτος Apszürtosz · ˝Αρειος Areiosz · Άργος Argosz · Ἀσκάλαφος Aszkalaphosz · Ἀσκληπιός Aszklépiosz · Ἀστερίων Aszterión · Ἀστεριός Aszteriosz · Αταλάντη Atalanté · Αύγείας Augeiasz · Αὐτόλῠκος Autolükosz · Βελλεροφῶν Bellerophón · Βούτης Butész · Δευκαλίων Deukalión · Ἐχίων Ekhión · Έριβοτης Eribotész · Ἐργῖνος Erginosz · Ἔρυτος Erütosz · Εὔφημος Euphémosz · Εὐρύαλος Eurüalosz · Εὐρύδαμας Eurüdamasz · Εὐρυμέδων Eurümédón · Εὐρυτίων Eurütión · Ὕλας Hülasz · Ἴδας Idasz · Ἴδμων Idmón · Ἰόλαος Iolaosz · Ἰφικλῆς Iphiklész · Ἴφιτος Iphitosz · Καινεύς Kaineusz · Κάλαϊς Kalaisz · Κάνθος Kanthosz · Κηφεύς Képheusz · Κλυτίος Klütiosz · Κάστωρ Kasztór · Κόρωνος Korónosz · Λαέρτης Laertész · Λαοκόων Laokoón · Λειτυς Leitusz · Λαόδοκος Laodokosz · Λυνκεύς Lünkeusz · Μήδεια Médeia · Μηλας Melasz · Μελέαγρος Meleagrosz · Μενοίτιος Menoitiosz · Μόψος Mopszosz · Ναύπλιος Naupliosz · Νηλεύς Néleusz · Νἐστωρ Nesztór · Ὀϊλεύς Oileusz · Ὀρφεύς Orpheusz · Παλαίμων Palaimón · Πηλεύς Péleusz · Πηνέλεως Péneleósz · Περικλύμενος Periklümenosz · Φάληρος Phalérosz · Φάνυς Phanusz · Φιλοκτήτης Philoktétész · Φλιας Phliasz · Φώκος Phókosz · Φροντις Phrixosz · Ποίας Poiasz · Πολυδεύκης Polüdeukész · Πολύφημος Polüphémosz · Πριας Priasz · Πολύφημος Polüphémosz · Στάφυλος Sztaphülosz · Ταλαός Talaosz · Τελαμών Telamón · Θησεύς Thészeusz · Τίφυς Tiphüsz · Ζήτης Zétész ·
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 64895515
  • LCCN: sh85083403
  • GND: 122695712
  • SUDOC: 035250054
  • BNF: cb13176763g
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap