Munkácsi Pál
| Munkácsi Pál | |
| Született | 1813. szeptember 12.[1] Munkács[1] |
| Elhunyt | 1846. május 10. (32 évesen)[1] Pest[1] |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Munkácsi Pál, névváltozatok: Munkácsy, Munkátsi, Geidler, született: Gaidler (Munkács, 1813. szeptember 12. – Pest, 1846. május 10.) színész, színházigazgató.
Életpályája
Nemesi származású apja megyei hivatalt viselt. (Ősei Németországból, Wolfenbüttelből vándoroltak be Magyarországra.) Apja halála után az alig 20 éves fiú összeszólalkozott a gondnokával, ezért szinész lett Abday Sándor társulatánál. A kitűnően képzett fiatalember nagy hajlamot és tehetséget mutatott az idegen nyelvek tanulására, beszélt németül, olaszul és franciául. 1835-ben már Esztergomban mint Kemény Simon megszemélyesítője lépett fel; később Fekete Gábor szintársulatának tagja volt, legutóbb mint színigazgató működött. Alakja magas volt, komikus és hősi szerepeket játszott. Meghalt 1846. május 10-én Pesten agyvelőgyulladásban.
Neje bodóbaári és nagybitsei Mészáros Anna, színésznő, született 1817-ben, Pusztaszántón, Nógrád vármegyében, meghalt 1893. augusztus 28-án, 76 éves korában, Budapesten. 1836. február 10-én Esztergomban kötöttek házasságot.[2] 1834-35-ben Budán működött, ahol 25 forint volt a fizetése. 1840-ben Kaposvárott, Zalaegerszegen, 1841-ben Győrött és Komáromban szerepelt. Később Török Béni színész felesége lett. Leányuk Munkácsy Flóra, színésznő, a későbbi Feleky Miklósné.
Költeménye és cikkei megjelentek a Regélőben (1834. I. 7., 1835. 24., 28., 79. sz.).
Fontosabb szerepei
- Elek (Kisfaludy F.: Csalódások)
- Kemény Simon (Kisfaludy Károly)
- Hinkó (Birch–Pfeiffer: Hinkó a hóhér legény és Margitta, a hóhér leánya)
Műve
- Magyar Thalia gyász-nefelejts-koszoruja halálára a nemzet legjobb attyának emlékül. Esztergom, 1835. (I. Ferenc király halálára.).
Jegyzetek
- ↑ a b c d Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ Esztergom-belvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve, 1836. év.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Aágh Endre. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 294. o.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
