Pálmajáró

Pálmajáró
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Részalrend: Passerida Öregcsalád: Bombycilloidea Család: Pálmajárófélék (Dulidae) Sclater, 1862 Nem: Dulus Vieillot, 1816 Faj: D. dominicus
Tudományos név
Dulus dominicus (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pálmajáró témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmajáró témájú médiaállományokat és Pálmajáró témájú kategóriát.

A pálmajáró (Dulus dominicus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó madár, a pálmajárófélék (Dulidae) családjának tartozó Dulus nem egyetlen faja.

Egyes rendszerezések szerint a csonttollúfélék (Bombycillidae) családjába sorolják, mint Dulinae alcsalád.

Előfordulása

Endemikus faj, csak a Közép-Amerikai Hispaniola szigetén és a kis Gonâve szigeten, Haitiban és a Dominikai Köztársaságban él. Ez utóbbi nemzeti madarának is választotta a fajt.^[1]

Megjelenése

Veréb nagyságú, de karcsúbb. A háta olajbarna, a hasa sárgásfehérrel hosszant csíkozott. A nemek látszólag egyformák.

Életmódja

Bogyókat és virágokat eszik. Nem költöző. Csoportosan költ: több pár közösen épít fészket egy-egy magasabb királypálma (Roystonea regia) tetején. A fészek átmérője 1 méternél is nagyobb lehet. A tojó rendszerint négy tojást rak.

Jegyzetek

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 23.)
• A Biolib szerint önálló család
• Az ITIS a csonttollúfélék (Bombycillidae) családjába sorolja
• Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 452. o. ISBN 963-9257-11-7