Péterfalva

Ez a szócikk a romániai Fehér megyei faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Péterfalva (egyértelműsítő lap).

Péterfalva (Petrești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Rang	falu
Községközpont	Szászsebes megyei jogú város
Irányítószám	515850
SIRUTA-kód	1909
Népesség
Népesség	4680 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	12 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	400 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 23° 33′ 27″45.92, 23.557545.920000°N 23.557500°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 12″, k. h. 23° 33′ 27″45.92, 23.557545.920000°N 23.557500°E
Péterfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Péterfalva (románul Petrești, korábban Peterfalău, németül Petersdorf, szászul Pittersdruf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Szászsebeshez tartozik.

Fekvése

Szászsebestől 4 km-re délre, a Sebes folyó partján, 400 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik.

Nevének eredete

Nevét birtokosáról, Vízaknai Péter gerébről, a Péterfalvi család őséről kapta. Történeti névalakjai: villa Petri (1309), Villa sub Castro Petri (1324), Peturfalua (1345, Peterfallus (1368), Petersdorf (1488), Péterfalva (1611).

Története

A középkorban szászsebesszéki szász falu volt. 1500-ban 43 telkes gazda, két szegény családfő, egy deák és egy molnár lakta.

1599–1600-ban Vitéz Mihály hadai, 1704-ben a kurucok dúlták föl. 1753-ban kb. kétszáz landlert (stájerországi és karintiai protestánst) telepítettek be. 1876-tól Szeben vármegyéhez tartozott.

Szászsebes város 1754-ben javította ki korábban már működött papírmalmát a várostól hét kilométerre délre, a Sebesből kivezetett csatornán. Főként a nagyszebeni kormányhivatalok számára termelt.^[2]

1852-ben alapították papírgyárát, amely kezdetben rongyokat dolgozott fel. 1854-ben leégett és csak 1858-ra épült föl újra. Ekkor egy hatszáz lóerős vízkerék hajtotta a Sebesen. Többször tulajdonost váltott, majd 1873-ban az osztrák Nuesiedler cég vásárolta meg, amely új gépekkel szerelte fel. A gyárhoz ekkor római katolikus németek költöztek be. A kibővített gyár 3500 tonnás termelése 1879-ben az erdélyi papírtermelés egyharmadát adta. Saját maga gyártott cellulózt a Sebesen leúsztatott fenyőfából. 1893-ban megépült a papírgyárat Szászsebessel összekötő vasút, 1894-ben pedig a gyárat energiával ellátó vízerőmű. 1910-ben 5600 tonna papírt termelt. 1926-ban évi 6600 tonna kapacitásúvá modernizálták. 1974-ben ismét kibővítették, ezután 1300 munkást foglalkoztatott. Újságpapírt, szalvétát, bibliapapírt és fotópapírt is gyártott. 1997-ben a papírgyártás megszűnt, később kisebb léptékben újraindult.

1910-ben Kendeffy Károly és Herzfeld Gyula alapítottak a faluban fűrészárugyárat, amely 1940-ig működött, 1938 és 1960 között pedig kerámiaipari műhelye volt.^[3] A szocializmus alatt borászati központ is létezett Péterfalván, amely helyben főként járdovány fajtát termesztett.^[4]

Lakossága

• 1850-ben 1117 lakosából 765 volt német, 269 román és 81 cigány nemzetiségű. A lakosságból 765 fő evangélikus és 350 ortodox vallású volt.
• 1900-ban 2146 lakosából 1429 volt német, 677 román és 34 magyar anyanyelvű; 1319 evangélikus, 675 ortodox, 121 római katolikus és 26 református vallású. 57%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 5%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben 4230 lakosából 3957 román, 189 német, 44 cigány és 38 magyar nemzetiségű; 3555 ortodox, 355 pünkösdista és 176 evangélikus vallású.

Gazdasága

• A papírgyáron kívül van benne egy acéláru- és fémhuzalgyár és egy betonelemgyár.
• 1991 óta itt működik az Elis Pavaje, Románia legnagyobb burkolatkőgyártója. 2009-ben 350 főt foglalkoztatott.
• A Péterfalvi-víztározót 1982-ben alakították ki, területe 41 hektár. Ivóvízzel látja el Szászsebest, Gyulafehérvárt, Balázsfalvát és Marosújvárt. Egy négy megawattos kapacitású vízerőmű is működik rajta.^[5]

Látnivalók

• Evangélikus temetőjében áll a valószínűleg 1438 után épült és 1637 után magasított, hét méteres torony, amely középkori erődített templomához tartozott.
• Evangélikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban, a középkori templom anyagából. Egyik harangját a 14. században öntötték.^[6] 1980-ban renoválták, padjait Szemlakról hozatták.
• Római katolikus temploma 1934–1935-ben épült, a papírgyárhoz települt katolikusok részére.
• 1989 és 2001 között új ortodox templomot építettek a korábbi, 1842 és 1846 között készült helyén. A templomban bizánci stílusú falfestményen örökítették meg II. János Pál pápát, George Busht és Mihail Gorbacsovot, "a kommunizmus sírásóit". A kép felirata magyarul: "Amikor az ember kiáltott: – Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!, Isten közbelépett gondviselése választottjai révén, hogy megváltoztassa azt."
• A Sebes-völgyi néprajzi múzeum.

Híres emberek

• Itt született 1939-ben Sorin Vulcu zeneszerző.

Jegyzetek

Források

• A Péterfalváról elszármazott németek honlapja a faluról (németül)
• Dorin Ovidiu Dan: O contribuție de arheologie industrială transilvană: fabrica de hârtie Petrești. Sargetia XXXII [3]
• Adina-Lucia Nistor: Rumänisch-deutsche/siebenbürgisch-sächsische Sprachinterferenzen im Südwesten Siebenbürgens. Iași, 2001
• A papírgyár honlapja (angolul és németül)
• A torony a "jupiter.elte.hu" oldalon^{[halott link]} (magyarul)

Külső hivatkozások

• Péterfalvi szász hagyományok (németül)