Pauling-skála
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 februárjából) |
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2007 januárjából) |
A Pauling-skála az elektronegativitás ábrázolására szolgáló modell, amelyet 1932-ben Linus Pauling fejlesztett ki.
A modell lényege, hogy két atom (A és B) elektronegativitásának különbségével méri az A-B kötés ionrészét és ismertnek feltételezi az A-B molekula kísérleti úton meghatározott bomlási energiáját, A2 és B2 .
Így az A és B atom elektronegativitásának különbözete:
Az egyes kémiai elemek dimenzió nélküli elektronegativitásának kiszámításához a fluor elektronegativitását
definiálja kiindulópontként.
A szakirodalomban gyakran különböző értékeket adnak meg az elektronegativitás Pauling-skála szerinti értékének, ami a következő okokra vezethető vissza:
- A bomlási energia sok elem, illetve kötés esetében nehezen határozható meg kísérleti úton.
- A korábban használt referenciaérték és volt.
- A mértani közép helyett korábban a számtani közepet is használták.
- Végül a szakirodalomban a különböző értékek találhatók arányossági tényezőként.
A Pauling-skála szerinti értéktáblázat
→ Atomsugár nő → Ionizációs energia nő → Elektronegativitás nő → | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csoport → (oszlopok) | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |
Periódus (sorok) ↓ | |||||||||||||||||||
1 | H 2,20 | He | |||||||||||||||||
2 | Li 0,98 | Be 1,57 | B 2,04 | C 2,55 | N 3,04 | O 3,44 | F 3,98 | Ne | |||||||||||
3 | Na 0,93 | Mg 1,31 | Al 1,61 | Si 1,90 | P 2,19 | S 2,58 | Cl 3,16 | Ar | |||||||||||
4 | K 0,82 | Ca 1,00 | Sc 1,36 | Ti 1,54 | V 1,63 | Cr 1,66 | Mn 1,55 | Fe 1,83 | Co 1,88 | Ni 1,91 | Cu 1,90 | Zn 1,65 | Ga 1,81 | Ge 2,01 | As 2,18 | Se 2,55 | Br 2,96 | Kr 3,00 | |
5 | Rb 0,82 | Sr 0,95 | Y 1,22 | Zr 1,33 | Nb 1,6 | Mo 2,16 | Tc 1,9 | Ru 2,2 | Rh 2,28 | Pd 2,20 | Ag 1,93 | Cd 1,69 | In 1,78 | Sn 1,96 | Sb 2,05 | Te 2,1 | I 2,66 | Xe 2,67 | |
6 | Cs 0,79 | Ba 0,89 | * | Hf 1,3 | Ta 1,5 | W 2,36 | Re 1,9 | Os 2,2 | Ir 2,20 | Pt 2,28 | Au 2,54 | Hg 2,00 | Tl 1,62 | Pb 2,33 | Bi 2,02 | Po 2,0 | At 2,2 | Rn 2,2 | |
7 | Fr >0,79 | Ra 0,9 | ** | Rf | Db | Sg | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
Lantanoidák | * | La 1,1 | Ce 1,12 | Pr 1,13 | Nd 1,14 | Pm 1,13 | Sm 1,17 | Eu 1,2 | Gd 1,2 | Tb 1,1 | Dy 1,22 | Ho 1,23 | Er 1,24 | Tm 1,25 | Yb 1,1 | Lu 1,27 | |||
Aktinoidák | ** | Ac 1,1 | Th 1,3 | Pa 1,5 | U 1,38 | Np 1,36 | Pu 1,28 | Am 1,13 | Cm 1,28 | Bk 1,3 | Cf 1,3 | Es 1,3 | Fm 1,3 | Md 1,3 | No 1,3 | Lr 1,291 |
Források
- Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap