Pennsylvania Railroad

Pennsylvania Railroad
Típus
Jogelőd
  • Grand Rapids and Indiana Railroad
  • Cincinnati, Lebanon and Northern Railway
  • Cumberland Valley Railroad
  • Pennsylvania Company
  • Allegheny and South Side Railway
  • Erie and Pittsburgh Railroad
  • Junction Railroad
  • Philadelphia and Erie Railroad
  • Philadelphia and Columbia Railroad
  • Sunbury and Lewistown Railroad
  • Cleveland, Akron and Columbus Railroad
Alapítva1846. április 13.
Megszűnt1968. január 31.
JogutódPenn Central Transportation Company
SzékhelyPhiladelphia
Árbevétel866 900 000 $ (1946)[1]
Alkalmazottak száma151 161 (1946)[1]
A Pennsylvania Railroad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pennsylvania Railroad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Pennsylvania Railroad vasúthálózata 1918 körül

A Pennsylvania Railroad (hívójel: PRR, jogi neve The Pennsylvania Railroad Company, más néven "Pennsy") egy 1846-ban alapított amerikai I. osztályú vasúttársaság volt, amelynek székhelye a pennsylvaniai Philadelphiában volt. Nevét onnan kapta, hogy a Pennsylvania Commonwealth államban alapították.

A Pennsylvania Railroad 1882-re a legnagyobb vasúttársasággá (forgalom és bevétel szerint), a legnagyobb közlekedési vállalattá és a világ legnagyobb vállalatává vált. Költségvetése az amerikai kormány után a második volt.[2] A vállalat még mindig tartja a leghosszabb folyamatos osztalékfizetés rekordját: több mint 100 egymást követő évben fizetett éves osztalékot a részvényeseknek.[3]

Az évek során legalább 800 másik vasútvonalat és vállalatot vásárolt fel, egyesült velük, vagy legalább egy részét birtokolta.[4] 1926 végén 11 640,66 mérföld (18 733,83 kilométer) hosszú vasútvonalat üzemeltetett;[notes 1][5] az 1920-as években közel háromszor akkora forgalmat bonyolított le, mint más, hasonló hosszúságú vasútvonalat birtokló vasúttársaságok, például a Union Pacific és az Atchison, Topeka and Santa Fe Railway vasúttársaságok. Egyetlen félelmetes riválisa a New York Central Railroad (NYC) volt, amely a Pennsy tonnakilométereinek mintegy háromnegyedét szállította.

1968-ban a Pennsylvania Railroad egyesült a rivális New York Central Railroaddal, és az új vasúttársaság végül a Penn Central Transportation Company, vagy röviden "Penn Central" névre hallgatott. Az egykori versenytársak hálózatai rosszul integrálódtak egymással, és a vasút két éven belül csődöt jelentett.[6]:Chapter 1

A csőd tovább folytatódott, és 1976. április 1-jén a vasút több más csődbe jutott északkeleti vasúttársaság vagyonával együtt átadta vasúti vagyonát a Consolidated Rail Corporation, röviden Conrail nevű új vasúttársaságnak. Magát a Conrailt 1999-ben megvásárolták és felosztották, a rendszer 58 százalékát a Norfolk Southern Railway (NS) kapta meg, beleértve a megmaradt korábbi Pennsylvania Railroad szinte teljes részét. Az Amtrak amerikai személyszállító vállalat kapta meg a Main Line Harrisburgtól keletre eső villamosított szakaszát.

1976 után a vasút végül biztosítótársasággá vált, és ma American Premier Underwriters néven fut, és ma az American Financial Group leányvállalata.

Története

A pennsylvaniai vasútvonal térképe, 1857. november 3.

Kezdetek

Az Erie-csatorna 1825-ös megnyitásával és a Chesapeake és Ohio-csatorna 1828-as megnyitásával a philadelphiai üzleti érdekeltségek aggódni kezdtek, hogy a philadelphiai kikötő elveszíti a forgalmat. Az állami törvényhozás sürgette, hogy építsenek egy csatornát Pennsylvanián keresztül, és így 1826-ban megrendelték a Main Line of Public Works-t.[7] Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen csatorna nem lesz praktikus, és vasútvonalak, siklóvasutak és csatornák sorozatát javasolták. Az útvonal a Philadelphia és Columbia vasútvonalból, a Susquehanna és Juniata folyókon felfelé vezető csatornákból, az Allegheny Portage Railroad nevű síklóvasútból, az Allegheny-hegységen átvezető alagútból, valamint a Conemaugh és az Allegheny folyókon lefelé vezető csatornákból állt a pennsylvaniai Pittsburghbe, az Ohio folyóhoz; az útvonal 1834-ben készült el. Mivel a teheráruknak és az utasoknak az útvonal mentén többször kellett szállítóeszközt váltaniuk, és a csatornák télen befagytak, hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszer nehézkes, és jobb útra van szükség.[7][8]

A pennsylvaniai törvényhozáshoz 1846-ban két kérelmet nyújtottak be. Az első a The Pennsylvania Railroad Company nevű új vasútvonal építésére vonatkozott, amely Harrisburg és a pennsylvaniai Pittsburgh közötti vonalat építené meg. A második a Baltimore and Ohio Railroad (B&O) volt, amely a marylandi Cumberlandből Pittsburghbe akart építeni. Mindkét kérelemnek feltételekkel adtak helyt. Ha a Pennsylvania Railroad egy éven belül nem szerez elég tőkét és nem köt szerződést elegendő vasútvonal megépítésére, akkor a B&O törvényjavaslata érvénybe lép, a Pennsyé pedig érvénytelenné válik, és így a B&O építhet Pennsylvaniába és tovább Pittsburghbe. A Pennsylvania Railroad teljesítette a követelményeket, és a pennsylvaniai kormányzó 1847. február 25-én kiadta a szabadalmi leveleket. A kormányzó a következő év augusztusában a B&O jogait semmisnek nyilvánította.[5]

Források

  1. a b éves jelentés
  2. Albert J. Churella. The Pennsylvania Railroad, Volume 1: Building an Empire, 1846–1917. U of Pennsylvania Press, ix, x, 501. o. (2012). ISBN 978-0-8122-0762-0 
  3. The Pennsylvania Railroad. The Erie Lackawanna Limited . (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  4. Pennsylvania Railroad Company Inspection of Physical Property Board of Directors and Arbiters. RailsAndTrails.com , 1948. november 10. (Hozzáférés: 2007. augusztus 27.)
  5. a b Schotter (1927).
  6. Paige, John C.: A Special History Study Pennsylvania Railroad Shops and Works Altoona, Pennsylvania. National Park Service Special History Study. United States National Park Service, 1989. május 1. (Hozzáférés: 2019. szeptember 7.)
  7. a b Schafer & Solomon (1997).
  8. Staufer (1993).

Jegyzetek

  1. This mileage includes companies independently operated. PRR miles of all tracks, which includes first (or main), second, third, fourth, and sidings, totalled 28,040.49 at the end of 1926.

Irodalom

  • Alexander, Edwin P.. The Pennsylvania Railroad – A Pictorial History. New York: Bonanza Books (1967. május 28.) 
  • Cresson Jr, B. F. (1910. szeptember 1.). „The New York tunnel extension of the Pennsylvania Railroad”. Transactions of the American Society of Civil Engineers LXVIII.  
  • Jacobs, Timothy. The History of the Pennsylvania Railroad. Bonanza Books (1988). ISBN 0-517-63351-5 
  • Orr, John W.. Set Up Running: The Life of a Pennsylvania Railroad Engineman, 1904–1949. Penn State University Press (2001. május 28.). ISBN 978-0-271-02056-3 
  • The Countryside Transformed: The Eastern Shore of Virginia, the Pennsylvania Railroad and the Creation of the Modern Landscape. Southern Spaces, 2007. július 31. [2011. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  • Ward, James A. (1976. január 1.). „J. Edgar Thomson And Thomas A. Scott: A Symbiotic Partnership?”. Pennsylvania Magazine of History and Biography 100 (1), 37–65. o.  
  • White Jr., John H. (Spring 1986). „America's most noteworthy railroaders.”. Railroad History 154, 9–15. o.  

További információk

Commons:Category:Pennsylvania Railroad
A Wikimédia Commons tartalmaz Pennsylvania Railroad témájú médiaállományokat.
  • Pennsylvania Railroad Technical and Historical Society
  • Railroad Museum of Pennsylvania Strasburg, Pennsylvania — museum with many PRR artifacts
  • PRR Chronology — in depth — year-by-year listing of events related to or impacting the Pennsylvania Railroad
  • RR Picture Archives — Photos of PRR equipment
  • Archival collections of the Pennsylvania Railroad[halott link] at Hagley Museum and Library
  • Hagley Digital Archives: Pennsylvania Railroad negatives
  • 1/16/1904 — Sectional view of Pennsylvania Railroad Tunnel Now Under Construction Beneath the Hudson River
  • History of transportation in Ohio — maps of railroads in Ohio including the Pennsylvania Railroad
  • Harvard College: 20th century great American business leaders — Martin W. Clement
  • Rensselaer Polytechnic Institute: Alumni hall of fame: Alexander J. Cassatt
  • Ray Hiebert papers at the University of Maryland Libraries are a collection of official press releases from the first 50 years of the Pennsylvania Railroad
Sablon:Észak-Amerika Class I
  • m
  • v
  • sz
Észak-Amerika Első osztályú vasúttársaságai
Jelenlegi
Korábbi
1956-tól napjainkig
  • AA
  • ACL
  • AC&Y
  • AGS
  • ASAB
  • AT&N
  • AT&SF
  • AUT
  • A&WP
  • B&AR
  • B&LE
  • B&M
  • BN
  • B&O
  • CAR&NW
  • CB&Q
  • C&EI
  • CG
  • CGW
  • C&IM
  • CNJ
  • CNO&TP
  • C&NW
  • C&O
  • CPME
  • CR
  • CRI&P
  • CRR
  • C&S
  • CS
  • CSPM&O
  • CV
  • C&W
  • C&WC
  • DL&W
  • DM&IR
  • D&RGW
  • DSS&A
  • DT&I
  • D&TSL
  • DW&P
  • EJ&E
  • EL
  • ERIE
  • FEC
  • FW&D
  • GA
  • GB&W
  • G&F
  • GM&O
  • GN
  • GS&F
  • GTW
  • IC
  • ICG
  • ITC
  • KO&G
  • L&A
  • L&HR
  • LI
  • L&M
  • L&N
  • L&NE
  • LS&I
  • LV
  • MEC
  • MGA
  • MI
  • MILW/CMStP&P
  • MIS
  • MKT
  • MN&S
  • MON
  • MP
  • M&STL
  • NC&STL
  • NH
  • NKP/ NYC&StL
  • NO&NE
  • NP
  • NS
  • N&W
  • NWP
  • NYC
  • NYCN
  • NYO&W
  • NYS&W
  • PC
  • P&LE
  • P&N
  • PRR
  • PRSL
  • P&WV
  • RDG
  • RF&P
  • RUT
  • QA&P
  • S&A
  • SAL
  • SBD
  • SCL
  • SD&AE
  • SI
  • SIRT
  • SLSF
  • SLSFTX
  • SN
  • SOU
  • SP
  • SP&S
  • SSW
  • TC
  • TFM
  • TM
  • T&NO
  • T&P
  • TP&W
  • VGN
  • WA
  • WAB
  • WC
  • WM
  • WP
1956 előtt
  • A
  • AB&A
  • AB&C
  • AC
  • A&D
  • AE
  • A&NM
  • A&STL
  • A&V
  • BA&P
  • BC&A
  • B&G
  • BRI
  • BR&P
  • B&S
  • BSL&W
  • C&A
  • CA&C
  • C&C
  • CC&CS
  • CCC&STL
  • CD&C
  • C&E
  • C&G
  • CH&D
  • C&I
  • CINN
  • CI&S
  • CI&W
  • CL&N
  • CM
  • CM&PS
  • CNE
  • CNNE
  • CNOR
  • C&OIN
  • CP&STL
  • CPVT
  • CRI&G
  • CR&NW
  • CRP
  • CS
  • CTH&SE
  • CV&M
  • CVRR
  • DGH&M
  • D&IR
  • D&M
  • DM&N
  • DNW&P
  • D&SL
  • EI&TH
  • EP&SW
  • E&TH
  • F&CC
  • FJ&G
  • FS&W
  • FW&RG
  • GC&SF
  • GH&SA
  • GM&N
  • GR&I
  • G&SI
  • HE&WT
  • H&TC
  • HV
  • ICRY
  • IGN
  • ISRR
  • KCM&O
  • KCM&OTX
  • K&M
  • LA&SL
  • LA&T
  • LE&W
  • LH&STL
  • LR&N
  • LR&NTX
  • LS&MS
  • LW
  • M&A
  • MC
  • MD&V
  • M&I
  • MKTTX
  • MLR
  • ML&T
  • M&NA
  • M&O
  • MO&G
  • MSC
  • MSP&SSM
  • MTR
  • MV
  • NAL
  • NCRY
  • NJ&NY
  • NN
  • NOGN
  • NOM&C
  • NOT&M
  • NYP&N
  • OCAA
  • OE
  • OR&L
  • OSL
  • OWRN
  • PB&W
  • PCC&STL
  • PCO
  • PE
  • P&E
  • PERK
  • PM
  • P&NT
  • PRDG
  • P&S
  • P&SF
  • PS&N
  • QO&KC
  • SA&AP
  • SAU&G
  • SB&NY
  • SD&A
  • SFP&P
  • S&IE
  • SIND
  • SJ&GI
  • SKTX
  • SLB&M
  • SLIM&S
  • SOUMS
  • SSWTX
  • SUN
  • T&BV
  • T&FS
  • T&N
  • T&OC
  • TSTL&W
  • U&D
  • UTAH
  • VAND
  • VS&P
  • V&SW
  • WF&NW
  • WF&S
  • WJ&S
  • W&LE
  • WPT
  • WSN
  • WV
  • Y&MV
Nemzetközi katalógusok
  • Vasút Vasútportál
  • USA USA-portál