Podmaniczky–Vigyázó-kastély

Ez a szócikk Podmaniczky-Vigyázó kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Podmaniczky-kastély (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk Podmaniczky-Vigyázó kastélyról szól. Hasonló címmel lásd még: Vigyázó-kastély (egyértelműsítő lap).

Podmaniczky–Vigyázó-kastély
A kastély 1910-ben kialakított udvari homlokzata
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Épült	1760
Stílus	barokk
Család	Podmaniczky család Vigyázó család
Jelenlegi funkció	rendezvényközpont
Tulajdoni helyzet	magántulajdon
Fenntartó	Adonyi Vagyonkezelő és Ingatlanforgalmazó Kft.
Elhelyezkedése
Podmaniczky–Vigyázó-kastély Pozíció Rákoskeresztúr-Pécel térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 14′ 52″47.481222222222, 19.24772222222247.481222°N 19.247722°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 14′ 52″47.481222222222, 19.24772222222247.481222°N 19.247722°E
Podmaniczky–Vigyázó-kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Podmaniczky–Vigyázó-kastély témájú médiaállományokat.

A Podmaniczky–Vigyázó-kastély 1760-ban, barokk stílusban épült kastély Budapest XVII. kerületében, Rákoskeresztúron.

Története, leírása

Az épületegyüttes a nyugat-keleti irányban húzódó Pesti út déli oldalán helyezkedik el. Építtetője báró Bojanovszky Sándor (egyes források szerint: Bujanovszky, németesen: Silvius Alexander Bojanowsky) tábornok volt, Podmaniczky Erzsébet férje. Ők a környékbeli földjeiken az elsők között próbáltak Magyarországon burgonyát termeszteni az 1750-es, 1760-as években. Ekkor építtették a kastélyt is, ahol aztán állandó jelleggel éltek. Bojanovszky 1799-es halálával a kastélyt a Podmaniczky család vette birtokba. Podmaniczky János költözött ide és lett kedvenc lakhelye; saját birtokait innét igazgatta. Az 1838-as pesti árvíz idején az áradás elől menekülőknek adott szállást a kastélyában. Podmaniczky egyik lányát, Zsuzsannát 1873-ban vette feleségül gróf Vigyázó Sándor és a kastélyt is ekkortól hívták Podmaniczky-Vigyázó-kastélynak. Udvari homlokzatát 1910-ben alakították ki neobarokk stílusban.

Vigyázó Sándor végrendeletében minden vagyonát a Magyar Tudományos Akadémia javára hagyta, ami ellen egyetlen fiának, Vigyázó Ferencnek nem volt kifogása apja 1925-ös halálát követően. Ennél fogva mikor Ferenc 1928-ban meghalt, gyermeke nem lévén a kastély az MTA tulajdonába került; a végzést azonban Sándor leánygyermeke és néhány oldalági örökös is megtámadta (lévén a teljes vagyon ezzel együtt közel 20 millió koronára rúghatott), így ténylegesen csak annak lezárulta után lett az Akadémia tulajdona a környező birtokokkal együtt. Utóbbiak felparcellázásából született két mai városrész is: Régiakadémiatelep, illetve Akadémiaújtelep.

Az épület a második világháborúban a frontvonalak közelsége miatt előbb a katonák, majd a lakosság fosztogatásának áldozata lett. A háború után a szocialista rendszer a többi kastélyhoz hasonlóan államosította, belső terét durván, az eredeti kialakítást teljesen figyelmen kívül hagyva átalakította és először gimnáziumot, majd pedig nevelőotthont létesítettek benne.

A rendszerváltás idején már gazdátlanul állt, 1990-ben tulajdonos nélkül maradt. A kerületi önkormányzat a helyzetet felismerve sikeresen (és ingyen) megszerezte a kastélyt ám felújítására sem akkor, sem pedig később nem volt pénze. 1996-ban vandálok betörtek az épületbe és felgyújtották; a tető szinte teljesen leégett; az épület többi részét a tűzoltáskor használt víz tette tönkre. Több évig állt ilyen állapotban, majd 2002-ben a kerületvezetés eladta egy helyi vállalkozónak 37,5 millió forintért,^[1] akinek cserébe vállalnia kellett annak felújítását.

A magántulajdonba került kastély felújítása műszaki és jogi nehézségek miatt évekig elhúzódott, majd 2011. május 31-én átadták a kastély oldalszárnyát képező kúriaépületet, melyben kávézó, cukrászda üzemel.^[2] 2012. december 19-én került sor a főépület ünnepélyes átadására, mely rendezvényközpontként konferenciák, rendezvények és esküvők helyszíneként működik.^[3]

Eredetileg a kastélytól néhány száz méterre helyezkedett el a Podmaniczky–Vigyázó Mauzóleum, amelyet 1965-ben teljesen leromboltak. Falmaradványaiból 2008-ban emlékhelyet alakítottak ki. A hajdani kastélykert területén egy önkormányzati idősek otthona is van.

Jegyzetek

Források

• Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története, MTA Könyvtárának Közleményei (83), Bp., 1979.
• Kristóf Ágnes: A Podmaniczky-Vigyázó kastély múltja, jelene és ...jövője? Műemlékvédelem 1998 / 2.
• A kastély adatlapja a műemlékem.hu-n

További információk

• Egy tipikus magyar kastélysors Rákoskeresztúron. Múlt-kor, 2005. január 31. (Hozzáférés: 2009. november 23.)
• Podmaniczky-Vigyázó-kastély. Rákosmente.hu. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
• Ismét büszkék lehetünk rá - A kastélyfelújítás valós története I. (pdf). Rákosvidék, 2011. június. (Hozzáférés: 2013. január 1.)^{[halott link]}