Posztócsarnok

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Posztócsarnok
Település	Krakkó
Cím	Lengyelország, Krakkó, Főpiac tér 3.
Építési adatok
Megnyitás	1257
Rekonstrukciók évei	1344–1392, 1557–1559, 1875–1879
Építési stílus	reneszánsz-neogótikus
Építész(ek)	Giammaria Mosca
Hasznosítása
Felhasználási terület	bazár, múzeum
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	1
Elhelyezkedése
Posztócsarnok Pozíció Óváros (Krakkó) térképén
é. sz. 50° 03′ 42″, k. h. 19° 56′ 14″50.061666666667, 19.93722222222250.061667°N 19.937222°EKoordináták: é. sz. 50° 03′ 42″, k. h. 19° 56′ 14″50.061666666667, 19.93722222222250.061667°N 19.937222°E
Posztócsarnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Posztócsarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Posztócsarnok (lengyelül Sukiennice) Krakkó egyik legjellegzetesebb épülete, mely a város főterén található.

Valamikor a nemzetközi kereskedelem fontos gócpontja volt. Fénykorát a 15. században élte, amikor a Keletről érkező egzotikus áruk – fűszerek, selyem, bőr és viasz – ide érkeztek be, Krakkó pedig itt adott túl textiljén, a Wieliczkában bányászott són és az ólmon.

Krakkó, Lengyelország királyi székhelyeként a középkori Európa legpompásabb városai közé tartozott. Fénykora azonban nem tartott örökké. A város hanyatlását háborúk és politikai balfogások gyorsították fel. 1870-re, amikor a Sukiennice felújítása felmerült, Krakkó történelmi központjának nagy része már elöregedett. Ám a politikai szerencse forgandósága Galícia számára egyfajta új reneszánszt hozott, melynek folyamán a Posztócsarnok felújítása a korszak egyik legjelentősebb tette volt. Az 1875-79 közötti felújítás Tomasz Pryliński tervei alapján zajlott, az épület a keleti és nyugati oldalán egy-egy árkádsort kapott. A Jan Matejko festő karikatúrái alapján Walery Gadomski által faragott maszkok a város vezetőit ábrázolják az oszlopfőkön. 1895-ben az alsó csarnokban lengyel városok címereit festették fel a falra.

A csarnok számtalan hírességet látott vendégül az évszázadok során, és még gyakran fogad magas méltóságokat és uralkodókat. A brit Károly herceg és Akihito japán császár is járt itt 2002-ben. A régmúltban bálokat is tartottak itt, különösen miután Józef Poniatowski herceg felszabadította a várost az Osztrák Birodalom alól 1809-ben. Fényes történelme és óriási kulturális értéke mellett a Posztócsarnok jelenleg is működik kereskedelmi funkciójában, bár az árult javak eléggé különböznek az évszázadokon keresztül itt árultaktól – leginkább turisták számára készült emléktárgyak kaphatók itt.

Míg a csúcsíves árkádok alatt rengeteg kis bazár sorakozik az aranyművesektől kezdve a fafaragókig, pincéjében pedig egy kevesek által ismert, 100 méter széles és 5 méter magas földalatti vásárcsarnok húzódik, a Posztócsarnok emeletén a Nemzeti Múzeum képcsarnoka található.

Léteztek a Sukiennicéhez hasonló posztócsarnokok Lengyelországban és más európai városokban is, például Ypres (Belgium), Braunschweig (Németország), Leeds (Anglia) négy egymást követő csarnokkal, de a krakkói Posztócsarnok a legismertebb és a legjobb állapotban fennmaradt mind közül.

Képek

• 
  Az épület még gótikus stílusban 1555-ben
• 
  Napjainkban
• 
  Az épület északi oldala
• 
  A Posztócsarnoktól a képen jobbra a középkori Városházából megmaradt gótikus torony látható
• 
  Belső tér
• 
  Faragott kőfej a Posztócsarnok tetején...
• 
  ... és az óratorony felőli részen
• 
  Az oszlopfőkön látható maszkok
• 
  A nyugati oldal esti kivilágításban
• 
  Festmények az emeleten található Nemzeti Múzeumban

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Posztócsarnok témájú médiaállományokat.

• A Posztócsarnokról – Cracow-life.com (angolul)
• Sukiennice – Fodors.com (angolul)
• Képek Archiválva 2020. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben – Krakow4u.pl (lengyelül)