Rahó

Nem tévesztendő össze a következővel: Rohó.

Rahó (Рахів)
Rahó címere Rahó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Rahói járás (2020–) Rahói járás (–2020)
Község	Rahó község
Rang	város
Alapítás éve	1447
Polgármester	Viktor Medvigy
Irányítószám	90600
Körzethívószám	+380-3132
Testvértelepülései	Lista Szeged Budapest V. kerülete Třebíč Felsővízköz Bielsk Podlaski Ruszpolyána község Behringen
Népesség
Teljes népesség	15 536 fő (2022. jan. 1.)[1]
Magyar lakosság	1829
Népsűrűség	296,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	430 m
Terület	52,42 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′, k. h. 24° 13′48.05, 24.21666666666748.050000°N 24.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 24° 13′48.05, 24.21666666666748.050000°N 24.216667°E
Rahó Pozíció Kárpátalja térképén
Rahó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rahó témájú médiaállományokat.

Rahó (ukránul: Рахів [Rahiv], oroszul: Рахов [Rahov], szlovákul: Rachov, románul: Rahău) város Ukrajnában, a Kárpátalján, a Rahói járás székhelye.

Fekvése

Técsőtől 70 km-re keletre a Rahó-patak és a Tisza összefolyásánál fekszik. Rahómező (Rachová Poiana), Aknarahó (Rachová Kosulská) és Bocskórahó (Rachová Bochuvská) egyesülése. Határában 1,5 km-re északkeletre egyesül a Fehér- és Fekete-Tisza.

Nevének eredete

Neve a Rahó pataknévből, az pedig a szláv orehov (= diós, mogyorós) szóból származik.

Történelem

1447-ben Rahow néven említi először oklevél.

1782-ben épült az első fahíd a Tiszán. A Felső-Tiszavölgy gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi központja lett. 1792-ben és 1828-ban épültek görögkatolikus templomai.

1910-ben 6577 lakosából 4432 ruszin, 1177 magyar és 917 német volt.1939-től Szeged testvérvárosa.

1941. június 26-án, közvetlenül a kassai bombázás előtt egy, vélhetően szovjet típusú vadászgép támadást intézett egy arra közlekedő vasúti szerelvény ellen, így az incidens a várost ért támadás közvetlen előzménye lett.^[2]

Népesség

A 2001-es népszámláláskor lakóinak száma 15 241 volt, ebből 12%-nyi magyar nemzetiségű.

Közlekedés

A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal.

Képek

• 
  A főutca
• 
  Városháza
• 
  Európa földrajzi középpontját jelző oszlop
• 
  A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött

Neves személyek

• Itt született 1880. január 22-én Bonkáló Sándor irodalomtörténész, szlavista
• Itt született 1921. szeptember 25-én Altorjay István, az első magyar gyermeksebész
• Itt született 1931. december 13-án Kriveczky Béla Dr., történész, ny. főiskolai tanár
• Itt hunyt el 1709-ben Jánoky Zsigmond kuruc diplomata, alkancellár, szenátor.

Testvértelepülések

• Szeged, Magyarország (1939), 1997-ben megújítva
• Budapest V. kerülete, Magyarország
• Deszk, Magyarország
• Felsővízköz, Szlovákia

Jegyzetek

Források

• Bonkáló Sándor 1910: A rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana. Gyöngyös.
• dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.
• [1] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Rahó
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

További információk

• A város honlapja
• https://web.archive.org/web/20140708112330/http://www.karpataljaturizmus.net/muemlek-var97.html
• Rahó
• Tisza-forrás