Rigósfürdő község
| Rigósfürdő község (Comuna Bogda) | |
 | |
| Saroltavár madártávlatból | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | község |
| Községközpont | Rigósfürdő |
| Beosztott falvak |
|
| Polgármester | Iasmin-Ciprian Iovănuț (2020. október – ) |
| Irányítószám | 307070 |
| SIRUTA-kód | 156035 |
| Népesség | |
| Népesség | 448 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Magyar lakosság | 9 (2%, 2021)[2] |
| Népsűrűség | 5,69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 78,68 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 27″, k. h. 21° 35′ 31″45.974167, 21.59194445.974167°N 21.591944°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 27″, k. h. 21° 35′ 31″45.974167, 21.59194445.974167°N 21.591944°E | |
 | |
| Rigósfürdő község weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rigósfürdő község témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rigósfürdő község Romániában, a bánsági Temes megyében. 1968-ban hozták létre;[3] központja Rigósfürdő, beosztott falvai Buzád, Bükkhegy, Kisrékas, Saroltavár, Temeskomját.
Fekvése
Temes megye északi határán helyezkedik el, erdős-dombos vidéken. Szomszédai délre Temesrékas város, Aga község, és Hidasliget község; északnyugatra Máslak község, északkeletre Arad megye. Távolsága a megyeszékhely Temesvártól 50 (légvonalban 35) kilométer.
Népessége
1880-tól a községet alkotó falvak népessége az alábbiak szerint alakult:[4][5]
A népesség alakulása 1880 és 2021 között
| Lakosok száma | 2277 | 2713 | 2566 | 2416 | 1479 | 1053 | 578 | 460 | 448 |
| 1880 | 1900 | 1920 | 1941 | 1966 | 1977 | 1992 | 2011 | 2021 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 460 fő volt, melyből 423 vallotta magát románnak, 10 ukránnak, 4 magyarnak, és 3 németnek. Vallási hovatartozás szempontjából 423 ortodox, 6 katolikus, 4 baptista, 4 adventista, 4 Jehova tanúja.[4]
Története
A környék falvairól már a 15. század elején vannak említések (Buzádot 1415-ben, Bagdot és Rékást 1436-ban nevezik meg), de ezek a török hódoltság alatt elnéptelenedtek. 1771-ben, Mária Terézia idejében német telepesek alapították újra a falvakat, német neveket adva a korábban románok és szerbek lakta településeknek: Neuhof, Lichtenwald, Buchberg (Eduard Buchberg kancellár tiszteletére), Altringen, Charlottenburg (Johann von Clary und Aldringen bánsági tartományi elnök és felesége, Charlotta tiszteletére). A falvak telepítése Carl Samuel Neumann tiszt felügyeletével történt.[6]
A 19–20. század folyamán felépültek a falvak templomai, iskolái; Bogdarigóson gyógyfürdő, Saroltaváron vadászterület létesült. Az 1919-es román hatalomátvétel után a falvak népessége – és különösen a németek száma – hanyatlani kezdett, a grófi birtokokat kisajátították. A második világháború után a németek egy részét deportálták, a hatalomra jutó kommunisták államosították a javakat (beleértve a bogdarigósi gyógyfürdőt is).[6] A községet mai formájában 1968-ban hozták létre. Az 1980-as években a falvak felszámolását tervezték (helyükön farmokat akartak létrehozni), 1989 májusában feloszlatták Rigósfürdő községet (falvait Máslakhoz sorolták be), azonban a kommunizmus bukása megkímélte a környéket a rombolástól, a község pedig újraalakult.[7]
A 21. század elején a megüresedett házakat gazdag temesváriak vásárolták fel hétvégi házak gyanánt.[7]
Leírása
Falvai
| Román név | Német név | Magyar név | Első említés | Korábbi / egyéb nevei |
|---|---|---|---|---|
| Altringen | Altringen | Kisrékas | 1436 | Rékás, Waldsiedlungen |
| Bogda | Neuhof | Rigósfürdő | 1436 | Bagd, Bogdan, Bogdarigós |
| Buzad | – | Buzád | 1415 | – |
| Charlottenburg | Charlottenburg | Saroltavár | 1771 | Șarlota |
| Comeat | Lichtenwald | Temeskomját | 1547 | Komját |
| Sintar | Buchberg | Bükkhegy | 1455 | Zenthi |
Nevezetességei
- Saroltavár, az egyetlen körfalu(wd) Romániában és a Bánságban. A romániai műemlékek jegyzékében TM-II-s-A-06198 sorszámon szerepel.[8]
- Az elhagyatott és elpusztult rigósi gyógyfürdő (később ifjúsági tábor) és Mária-kegyhely.[9]
- Környéke hagyományosan kedvelt kirándulóvidék.[10]
Jegyzetek
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Legea nr. 2 din 16 februarie 1968
- ↑ a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Temes megye. adatbank.ro
- ↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab8. Populația stabilă după etnie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
- ↑ a b Barbu, Dinu. Mic Atlas al județului Timiș [archivált változat]. Temesvár: Artpress, 148–150. o. (2013). ISBN 9789731085531. Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 29. [archiválás ideje: 2019. október 31.]
- ↑ a b Ținutul șvăbesc care trebuia să dispară după planurile lui Ceaușescu. Adevărul, 2018. április 24. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Tabăra școlară de la Bogda, azi o ruină cucerită de bălării. Opinia Timișoarei, 2019. július 3. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
- ↑ Illés Mihály: Temesközi útvonalak I.. Bánsági Kárpát Egyesület. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
Sablon:Temes megye települései
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
Erdély-portál
Románia-portál
Földrajzportál
