Rudnyánszky Gyula

Rudnyánszky Gyula
Született	1858. május 1. Özdöge,
Elhunyt	1913. december 8. (55 évesen) Budapest,
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Rudnyánszky Zsófia (első), Réthy Laura (második)
Gyermekei	Endre, Erzsébet, Rózsa, Ibolya, Sándor
Szülei	Rudnyánszky Károly, Zongor Zsófia
Foglalkozása	költő, hírlapíró
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (9-1-21)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudnyánszky Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dezséri Rudnyánszky Gyula (Özdöge, 1858. május 1. – Budapest, 1913. december 8.) költő és hírlapíró.

Életrajz

Rudnyánszky Károly 1848-as honvédfőhadnagy fia. Tanulmányait magánintézetben végezte és a jogi pályára lépett, ezzel azonban 1876-ban szakított s az irodalomnak szentelte életét. 1904-ben Debrecenben a Szabadság című politikai lapot szerkesztette, a kiadóval azonban nem tudott megegyezni, e miatt a laptól megvált és családjával Budapestre költözött. 1905 decemberében kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, nejével, Réti Laura vidéki primadonnával együtt.

New Yorkban megindította a Napsugár című hetilapot, majd a hetilap székhelyét áttette Clevelandbe, a szerkesztőségben néhány hónapig - díjazás nélkül - együtt dolgozott Rudnyánszkyval Káldor Kálmán^[1] és Rácz-Rónay Károly.^[2][3] Már 1905-ben súlyosbodott vaksága, majd teljesen megvakult, 1912-ben hazajött. Kiadta utolsó verseskötetét, a Napszállat felé címűt, ebben főleg Amerikában kelt verseit gyűjtötte össze, a korabeli Amerikába bevándorlók nehéz sorsát is verseibe foglalta. Ebben jelent meg a Katona-levél c. költeménye is a népből jött katonáról, aki parancs ellenére sem hajlandó az övéire, a sztrájkoló munkásokra lőni.

Az 1913-ben, halála évében megjelenő kötet meghozta az igazi irodalmi elismerést; Ady lelkes kritikája után az irodalmi élet elismerte. Ady Endre a következőket írta róla: „Rudnyánszky különb volt az összes korabeli Arany és Petőfi epigonnál, kik hírre, polcra vergődtek, s több talán még Komjáthynál, Reviczkynél is.”^[3][4]

Munkássága

Cikkei, költeményei a következő hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg:

• Petőfi Társaság Lapja (1878. költemény);
• Képes Családi Lapok (1880-1895. Költemények, rajzok, elbeszélések, irodalmi cikkek és A Pándy kisasszonyok, regény); *Hon (1880. 16. sz. Toldi bucsúja Piroskától), Koszorú (1881. költ., Odry Lehel életrajza, 1882. költ.);
• Pesti Hírlap (1881 81. sz. Drámabirálók);
• Fővárosi Lapok (1882. költ.);
• Pesti Napló (1882. 94 Ujabb Drámairodalmunkról; M. Szalon (1887. Margitai Tihamér);
• Kisfaludy Társaság évlapjai (Új F. XII. 1888. Levél egy színigazgatóhoz, jutalmazott költemény);
• Vasárnapi Újság (1888. a párkák, Lingg H. költ.);
• Magyar Szemle (1889. Reviczky Gyula, A népszínműről, A versfaragók, irodalomtört. adat);
• Kécske és Vidéke (1891. 9. sz. Petőfi és kiadói, ugyanez a Békés 9. sz. is);
• Budapesti Hírlap (1891. 164. sz. Arany János szülőháza);
• Felsőmagyarország (1895. 112. sz. A sajtóhibákról);
• Székesfehérvár és Vidéke (1900. 136. sz. Vörösmarty, ugyanez az Aradi Közlöny 278. sz. is);
• Agrar Album (1900. költ), írt még a Mátyás Diákba, a Felső Magyarországba, Alföldbe, Szegedi Hiradóba (1896-ban a szerkesztőség rendes tagja), a Tapolca és vidékébe és a Szalontai Lapokba.

Szerkesztette a Magyar Szemlét 1882-ben Budapesten, de csak egy száma jelent meg.

Művei

• Fanny dalai (Budapest, 1877.)
• Sic vivamus! (Nyitra, 1878.)
• Fényben-árnyban (költemények, 1876-1886.)
• A cigányok (Esztergom, 1886.)
• Ezermester (1887.)
• Jézus (1888.)
• Mária-dalok és legendák (1888.)
• A zsarnok (1886.)
• Ezeregy legegyszerűbb és legszebb magyar népdal (Összegyűjtötte Cserjés László, 1888.)
• Nyár (1889.)
• Költemények Mátyás királyról (1890.)
• Új könyv (1891.)
• Költemények (Győr, 1892.)
• Kis gyermekek verses könyve (Budapest, 1893.)
• A gyáva (1893.)
• Szerelem (1894.)
• Kossuth Lajos (1894.)
• Rózsa és Aladár (1894.)
• Petőfi (színmű 1 felv., 1899.)
• Építő Sándor (1899.)
• Névtelen virág (1899.)
• Zrinyi Miklós, a szigetvári hős (1899.)
• Mátyás király (1902.)
• Kinizsi Pál élete és hős tettei (1902.)
• Új költeményei 1894-1904. Debrecen, (1904.)
• Dobó Katica, a hős honvédleány vagy Egervár ostroma (Budapest, 1904.)
• Petőfi (1905.)
• 48 magyar vers (Budapest, 1905)
• Búcsúbeszéd (New York, 1912.)^{[halott link]}
• Napszállat felé (Budapest, 1913..)

Jegyzetek

Források

• Mártonvölgyi László 1941: Elfelejtett nyitrai poéta. A Toldy Kör Irodalmi Évkönyve 1941, 72-74.
• Magyar katolikus lexikon
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Schöpflin Aladár: Rudnyánszky Gyula
• Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka
• Rudnyánszky Gyula életrajzi adatai