Somoskői vár : A vár története, Képgaléria, Jegyzetek, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Somoskői vár

Somoskői vár
Hrad Šomoška

Ország	Szlovákia
Mai település	Sátorosbánya
Tszf. magasság	490 m

Épült	13. század
Elhagyták	1682
Állapota	romos
Építőanyaga	kő
Látogatható	igen
Elhelyezkedése
Somoskői vár Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 17″, k. h. 19° 51′ 25″48.17138889, 19.8569444448.171389°N 19.856944°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 17″, k. h. 19° 51′ 25″48.17138889, 19.8569444448.171389°N 19.856944°E
Somoskői vár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somoskői vár témájú médiaállományokat.

A somoskői vár (szlovákul: Hrad Šomoška) a magyar–szlovák országhatár túloldalán, az egykor önálló községnek számító, ma Salgótarjánhoz tartozó Somoskő fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetben. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.

A vár története

Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.

A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.

Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak.

A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a vár északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható.^[1]

Képgaléria

Somoskő vára
Somoskő romjai
Somoskő légi fotója
A somoskői bazaltvízesés
A vár egyik feltáratlan bástyája
A vár tornya
Várfalak
Alaprajz
Makettje a dinnyési Várparkban

Jegyzetek

↑ Somoskői vár (Salgóbánya-Szlovákia)

Források

Bazaltvilág: vár és kőzuhatag. top7hungary.com
Somoskő - vártörténet. Északivárak.hu
Utazz itthon!. Utazzitthon.hu
Nem kell útlevél a magyar várba. Csobáncvár.hu
Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 136-137. oldal. ISBN 978-963-357-649-6