Theophülaktosz Szimokattész

Theophülaktosz Szimokattész
Életrajzi adatok
Született580 körül
Egyiptom
Elhunyt630 után
Ismeretes mint
Nemzetiséggörög
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási területbizánci történelem
Jelentős munkáiTörténelem (8 könyvben)

Theophülaktosz Szimokattész (Θεοφύλακτος Σιμοκάττης, Theofílaktosz Szimokátisz, latinul: Theophylactus Simocattus), (580 körül – 630 után) kora középkori bizánci történetíró.

Élete és művei

Theophülaktosz Egyiptomból származott, és Hérakleiosz bizánci császár titkáraként 630 körül írta meg történeti művét, amely tulajdonképpen Menandrosz Protektor krónikájának folytatása. A szerző Maurikosz császár uralkodásának eseményeit (582–602) dolgozta fel 8 könyvben. Személyes tapasztalatokkal az eseményekre nézve ugyan nem rendelkezett, de császári udvarban több fontos forrás a kezébe juthatott. Krónikája ennek ellenére nehezen áttekinthető, mert nincs időrendi vázlata, és Theophülaktosz nemigen ért az igazán lényeges mozzanatok megragadásához.

A krónika stílusa túldíszített: antik szerzőktől kölcsönzött költői fordulatok, bonyolult körülírások, metaforák, allegóriák és más retorikai eszközök halmozása jellemzi.

Személye a Régi tudós világ históriájában

Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Theophülaktoszról:[1]

THEOPHILACTUS SIMOCATTA, Égyiptomból. Élt a’ VII-dik század eleinn Constantzinápolybann; Heraclius Tsászár alatt. A’ Leveleinn (Epistolae Morales 49; Rusticae 27; Amatoriae 28), és a’ természeti dólgokról való visgálódásinn kívül (α’ποριαι φυσιχαι), leírja 8. könyvekbenn a’ Mauricius Tsászár Históriáját oly hathatósann; hogy midőnn azt a’ gyilkos Phocasnak halála utánn közönséges helyenn elolvastaː minden halgatói sírásra fakadtak.

Magyarul megjelent művei

  • részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 89–95 p.
  • Világtörténelem; ford., bev., jegyz. Olajos Teréz; Balassi, Budapest, 2012 (Magyar őstörténeti könyvtár)

Jegyzetek

  1. Google Books, 112–113. o.

Források

  • Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 48–49 p

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Görög írók
  • m
  • v
  • sz
Jelentősebb görög írók
Ókori görög írók
(Kr. e. VIII. sz. – Kr. u. V. sz.)
Görög és/vagy egyiptomi vallású
görög írók
(Ókori görög irodalom)
Költők
Drámaírók
Meseírók
Történetírók
Szónokok
Nyelvészek
Földrajztudósok
Orvosok, biológusok
Matematikusok, fizikusok,
csillagászok
Filozófusok
Egyéb írók, polihisztorok
Keresztény vallású
görög írók
(Ókeresztény irodalom)
Teológusok
Történetírók
Levélírók
Egyéb írók
Középkori görög írók
(Kr. u. VI. sz. – XV. sz.)
(Bizánci irodalom)
Költők
Teológusok, filozófusok
Nyelvészek
Történetírók
Államtudományi írók
Földrajztudósok
Polihisztorok
Nemzetközi katalógusok
  • Középkor Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap