Tizsite

Tizsite (Čižatice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1299
PolgármesterStanislav Matta
Irányítószám044 47
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség414 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság290 m
Terület7,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 47′ 48″, k. h. 21° 23′ 34″48.7968, 21.392848.796800°N 21.392800°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 48″, k. h. 21° 23′ 34″48.7968, 21.392848.796800°N 21.392800°E
Tizsite weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tizsite témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tizsite (szlovákul: Čižatice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 16 km-re északkeletre, az Ósva-patak jobb oldalán, annak egyik mellékágának a partján fekszik.

Története

A település 1282 után az Aba nembeli Sándor általi betelepítéssel keletkezett. 1299-ben „Chizete” néven említik először. A lipóci váruradalom részeként az Aba nembeli Péter és Sándor fiainak birtoka. A birtok megosztása 1282-ben úgy történt, hogy a birtok keleti része Sándor, nyugati része pedig Péter fiaié lett. 1311-ben Tizsitét a lipóci uradalom határleírása említi, az adóösszeírásokban azonban 1427-ig nem szerepel. Ebből arra lehet következtetni, hogy területe mintegy száz évig lakatlan volt.

1427-ben Doby György 12 portát bír a településen, ez portánként minimálisan 5 fővel számolva mintegy 60 lakost jelent. 1567-ben Tizsite 6 portája adózott a birtokos Perényi Gábornak. A 6 portából 5 zselléreké volt. Később a terebesi uradalom része. Abaúj vármegye 1578-as tizedjegyzéke 12 adózó portát említ. A nevekből arra lehet következtetni, hogy a település ekkor már szlovák többségű volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TISZITHE. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Keczer-Peklinnek szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, réttye, fája elég van.[2]

Fényes Elek szerint " Tiszite , Csicsackce, tót f. K. Peklinhez 1. órányira , Abauj’ szélén: 52 kath. , 160 evang., 10 zsidó lak. Erdő. F. U. a’ Keczer nemz. "[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 272, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 347 lakosából 338 szlovák volt.

2011-ben 379 lakosából 356 szlovák volt.

Jegyzetek

  • Michaela Valiková 2021: Čižatice.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

Commons:Category:Čižatice
A Wikimédia Commons tartalmaz Tizsite témájú médiaállományokat.
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Tizsite Szlovákia térképén
  • Képes ismertető (szlovákul)
  • Eobec.sk
Sablon:Kassa-környéki járás
  • m
  • v
  • sz
A Kassa-környéki járás települései
Abaújharaszti (Chrastné) · Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) · Abaújrákos (Rákoš) · Abaújszakaly (Sokoľany) · Abaújszina (Seňa) · Abos (Obišovce) · Áj (Háj) · Ájfalucska (Hačava) · Alsócsáj (Nižný Čaj) · Alsóhutka (Nižná Hutka) · Alsókemence (Nižná Kamenica) · Alsólánc (Nižný Lánec) · Alsómislye (Nižná Myšľa) · Alsótőkés (Nižný Klátov) · Apátka (Opátka) · Aranyida (Zlatá Idka) · Balogd (Blažice) · Baska (Baška) · Bátyok (Bačkovík) · Benyék (Beniakovce) · Bocsárd (Bočiar) · Bódvavendégi (Hosťovce) · Bolyár (Boliarov) · Bölzse (Belža) · Budamér (Budimír) · Bunyita (Bunetice) · Buzita (Buzica) · Csécs (Čečejovce) · Debrőd (Debraď) · Družstevná pri Hornáde · Enyicke (Haniska) · Eszkáros (Skároš) · Felsőcsáj (Vyšný Čaj) · Felsőhutka (Vyšná Hutka) · Felsőkemence (Vyšná Kamenica) · Felsőmecenzéf (Vyšný Medzev) · Felsőmislye (Vyšná Myšľa) · Felsőtőkés (Vyšný Klátov) · Füzérnádaska (Trsťany) · Garbócbogdány (Bohdanovce) · Györgyi (Ďurďošík) · Györke (Ďurkov) · Hatkóc (Hodkovce) · Hernádcsány (Čaňa) · Hernádgecse (Geča) · Hernádgönyű (Gyňov) · Hernádszentistván (Kostoľany nad Hornádom) · Hernádszokoly (Sokoľ) · Hernádzsadány (Ždaňa) · Hilyó (Hýľov) · Idabukóc (Bukovec) · Izdobabeszter (Sady nad Torysou) · Jánok (Janík) · Jászó (Jasov) · Jászómindszent (Poproč) · Jászóújfalu (Nováčany) · Kalsa (Kalša) · Kassabéla (Košická Belá) · Kassamindszent (Valaliky) · Kassaolcsvár (Košické Oľšany) · Kecer (Kecerovce) · Kecerlipóc (Kecerovský Lipovec) · Kelecsenyborda (Košický Klečenov) · Kenyhec (Kechnec) · Királynépe (Kráľovce) · Kisida (Malá Ida) · Kisladna (Malá Lodina) · Kisszalánc (Slančík) · Koksóbaksa (Kokšov-Bakša) · Komaróc (Komárovce) · Lapispatak (Ploské) · Lapispatakújtelep (Nová Polhora) · Lengyelfalva (Košická Polianka) · Magyarbőd (Bidovce) · Makranc (Mokrance) · Mecenzéf (Medzev) · Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) · Miglécnémeti (Milhosť) · Modrafalva (Mudrovce) · Nagyida (Veľká Ida) · Nagyladna (Veľká Lodina) · Nagyszalánc (Slanec) · Ósva (Olšovany) · Ósvacsákány (Čakanovce) · Pány (Paňovce) · Patacskő (Vtáčkovce) · Péder (Peder) · Perény-Hím (Perín-Chym) · Petőszinye (Svinica) · Ránk (Rankovce) · Ránkfüred (Herľany) · Rás (Hrašovík) · Regeteruszka (Ruskov) · Reste (Rešica) · Rozgony (Rozhanovce) · Rudnok (Rudník) · Sároskőszeg (Kysak) · Sárosófalu (Opiná) · Semse (Šemša) · Somodi (Drienovec) · Stósz (Štós) · Szádelő (Zádiel) · Szalánchuta (Slanská Huta) · Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto) · Szepsi (Moldava nad Bodvou) · Szeszta (Cestice) · Tarcavajkóc (Vajkovce) · Terebő (Trebejov) · Tizsite (Čižatice) · Torna (Turňa nad Bodvou) · Tornahorváti (Chorváty) · Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) · Újszállás (Nový Salaš) · Zsarnó (Žarnov)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap