Tropoja

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Tropojë, illetve Tropoja. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Nem tévesztendő össze a következővel: Tropoja község.

Tropoja
Hagyományos lakóházak Tropoja főutcáján
Közigazgatás
Ország	Albánia
Megye	Kukës
Község	Tropoja
Alközség	Tropoja
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	390 m
Időzóna	közép-európai nyári idő közép-európai idő
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 24′ 03″, k. h. 20° 10′ 03″42.40086, 20.1674942.400860°N 20.167490°EKoordináták: é. sz. 42° 24′ 03″, k. h. 20° 10′ 03″42.40086, 20.1674942.400860°N 20.167490°E
Kukës megye községei és alközségei
Sablon • Wikidata • Segítség

Tropoja falu és alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 42, közúton 100 kilométerre észak-északnyugatra, a Valbona folyó völgyétől keleti, Bajram Curritól északkeleti irányban, a 2404 méteres Shkëlzen(wd) szerpentinittömegének(wd) lábánál, a Koszovóba vezető Qafa e Morinësnél (’Nyárfa-hágó’).^[1] Kukës megyén(wd) belül Tropoja község része és névadó települése (székhelye azonban Bajram Curri), azon belül Tropoja alközség központja. Az alközség további települései: Asta, Babina, Begaj, Buçaj, Gegaj, Hasaj, Kasaj, Kërrnaja, Kojel, Kovaç, Myhejan, Papaj, Shkëlzen, Shumice-Ahmetaj, Sopot és Viçidol.^[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4117 fő.^[3]

Története

Hagyományosan az iszlám felekezetű, a Valbona forrásától nyugatra élő shalákkal ellenségeskedő gashi (vagy shipshani) törzs szállásterülete volt. Az első ízben 1634-ben Gaasi néven feljegyzett törzs fontosabb települései Tropoja, Babina és Gegaj voltak.^[4] Az évszázadok során mezőgazdasággal foglalkozó lakossága a keletre elterülő koszovói piacvidék városaival, főként Gjakovával(wd) tartott fenn kapcsolatot. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia 1913-ban megrajzolt határai (londoni egyezmény) véget vetettek ennek a szerves kapcsolatnak, és Tropoja elszigeteltsége is megnövekedett.^[5] A főként hegyvidéki tropojai régió fontos mezőgazdasági központja, a kommunizmus évtizedeiben termelőszövetkezeti központ volt. Több kisebb élelmiszeripari üzemnek is otthont adott, a tropojai aszalt szilva pedig egész Albániában kedvelt volt.^[6]

Nevezetességei

Az alközség fő természeti nevezetessége a 2017 óta a Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei elnevezésű természeti világörökség egyik helyszíne, a Gash-völgyi ősbükkös 1261 hektáros területe.^[7] Két műemléki védelem alatt álló kulla(wd) áll az alközség területén, Babinában a Çeleposhi-kulla, Papajban pedig a Damaj-kulla. Buçaj nevezetessége a Sokoli dervis tekkéje.^[8]

Tropoja az Elrabolva 2. című akciófilm egyik forgatási helyszíne.

Nevezetes tropojaiak

• Viçidolban született Sali Berisha (1944) albán orvos, kardiológus, a rendszerváltás után demokrata párti politikus, több ízben az ország miniszterelnöke, illetve köztársasági elnöke.^[9]
• Tropojai származású Elez Biberaj(wd) (1952) amerikai albán politológus.^[10]

Jegyzetek

Források

• ↑ Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
• ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
• ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
• ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
• ↑ Pearson 2004: Pearson – Albania and King Zog
• ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
• ↑ Somogyi 1955: Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.