Tukók

Tukók
Evolúciós időszak: Késő pliocén - jelen
Ctenomys haigi
Ctenomys haigi
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Octodontoidea
Család: Ctenomyidae
Lesson, 1842
Nem: Ctenomys
Blainville, 1826
Szinonimák
  • Chacomys Osgood, 1946
  • Haptomys Thomas, 1916
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tukók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tukók témájú médiaállományokat és Tukók témájú kategóriát.

A tukók (Ctenomyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

A családba csak egy nem tartozik, a Ctenomys.

Tudnivalók

A tukófajok közti rokonsági kapcsolat, manapság még nincs pontosan meghatározva. A rendszerezők még vitatkoznak ezen. A család legközelebbi rokona a degu (Octodon degus) és a csalitpatkányfélék (Octodontidae) többi faja (Woods & Kilpatrick, 2005). Az összes tukófaj Dél-Amerika területén él. Ezek az állatok azt az ökológiai fülkét töltik be, amelyet Észak-Amerikában a tasakospatkány-félék (Geomyidae).

Az állatok tömzsi testűek és rövid lábúak. Bőrük nem szűk, hanem elnyúlt, hogy könnyebben mozoghassanak a földalatti járataikban. Mellső mancsuk meghosszabbodott, valószínűleg a járatok ásásához alkalmazkodva, hátsó lábfejeiken keményebb szőrök vannak, hogy könnyebb legyen a szőrápolás. Nagy fejükön kis fülek vannak. Farkuk szőrös. Átlag hosszuk 15-25 centiméter, tömegük 700 gramm is lehet.[1]

A fajok között vannak társaság kedvelő, de magányosabb fajok is.[2] A legtársasabb faj, a Ctenomys sociabilis, amelynek egyben a legnagyobb genetikai változatossága is van.[3][4]

Rendszerezés

A nembe az alábbi 68 faj tartozik:

  • Ctenomys Blainville, 1826
    • Ctenomys andersoni (Gardner, Salazar-Bravo, & Cook, 2014)[5]
    • Ctenomys argentinus Conterras & Berry, 1982
    • Ctenomys australis Rusconi, 1934
    • Ctenomys azarae Thomas, 1903
    • Ctenomys bergi Thomas, 1902
    • Ctenomys bidaui
    • Ctenomys boliviensis Waterhouse, 1848
    • Ctenomys bonettoi Conterras & Berry, 1982
    • Ctenomys brasiliensis Blainville, 1826 - típusfaj
    • Ctenomys budini Thomas, 1913
    • fehérhasú tukó (Ctenomys colburni) J. A. Allen, 1903
    • Ctenomys coludo Thomas, 1920
    • Ctenomys conoveri Osgood, 1946
    • Ctenomys contrerasi
    • Ctenomys coyhaiquensis Kelt & Gallardo, 1994
    • Ctenomys dorbignyi Contreras & Contreras, 1984
    • Ctenomys dorsalis Thomas, 1900
    • Ctenomys emilianus Thomas & St. Leger, 1926
    • Ctenomys erikacuellarae (Gardner, Salazar-Bravo, & Cook, 2014)[5][6][7]
    • Ctenomys famosus Thomas, 1920
    • Ctenomys flamarioni Travi, 1981
    • Ctenomys fochi Thomas, 1919
    • Ctenomys fodax Thomas, 1910
    • Ctenomys frater Thomas, 1902
    • Ctenomys fulvus Philippi, 1860
    • Ctenomys goodfellowi Thomas, 1921
    • Ctenomys haigi Thomas, 1917
    • Ctenomys johannis Thomas, 1921
    • Ctenomys juris Thomas, 1920
    • Knight-tukó (Ctenomys knighti) Thomas, 1919
    • Ctenomys lami Freitas, 2001
    • Ctenomys latro Thomas, 1918
    • Ctenomys lessai (Gardner, Salazar-Bravo, & Cook, 2014)[5]
    • Ctenomys leucodon Waterhouse, 1848
    • Ctenomys lewisi Thomas, 1926
    • Ctenomys magellanicus Bennett, 1836
    • Ctenomys maulinus Philippi, 1872
    • Ctenomys mendocinus Philippi, 1869
    • Ctenomys minutus Nehring, 1887
    • Ctenomys nattereri Wagner, 1848 - egyes biológusok azonosnak tartják a Ctenomys boliviensisszal
    • Ctenomys occultus Thomas, 1920
    • Ctenomys opimus Wagner, 1848
    • Ctenomys osvaldoreigi Contreras, 1995
    • Ctenomys pearsoni Lessa & Langguth, 1983
    • Ctenomys perrensi Thomas, 1898
    • Ctenomys peruanus Sanborn & Pearson, 1947
    • Ctenomys pilarensis Contreras, 1993
    • Ctenomys pontifex Thomas, 1918
    • Ctenomys porteousi Thomas, 1916
    • Ctenomys pundti Nehring, 1900
    • Ctenomys rionegrensis Langguth & Abella, 1970
    • Ctenomys roigi Contreras, 1988
    • Ctenomys saltarius Thomas, 1912
    • Ctenomys scagliai Contreras, 1999
    • Ctenomys sericeus J. A. Allen, 1903
    • Ctenomys sociabilis Pearson & Christie, 1985
    • Ctenomys steinbachi Thomas, 1907
    • Ctenomys sylvanus Thomas, 1919
    • Ctenomys talarum Thomas, 1898
    • Ctenomys thalesi
    • Ctenomys torquatus Lichtenstein, 1830
    • Ctenomys tuconax Thomas, 1925
    • Ctenomys tucumanus Thomas, 1900
    • Ctenomys tulduco Thomas, 1921
    • Ctenomys validus Contreras, Roig, & Suzarte, 1977
    • Ctenomys viperinus Thomas, 1926
    • Ctenomys yatesi Gardner, Salazar-Bravo, & Cook, 2014[5]
    • Ctenomys yolandae Contreras & Berry, 1984

Jegyzetek

  1. ↑ Bishop, Ian.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 702–703. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1 
  2. ↑ Lacey, E.A. and J. R. Wieczorek. 2003. The ecology of sociality in rodents: a ctenomyid perspective. Journal of Mammalogy 84:1198-1211
  3. ↑ Lacey, E.A. 2001. Microsatellite variation in solitary and social tuco-tucos: molecular properties and population dynamics. Heredity 86:628-637
  4. ↑ http://www.physorg.com/pdf65288345.pdf
  5. ↑ a b c d Gardner, S.L., J. Salazar-Bravo, and J.A. Cook. 2014. New Species of Ctenomys Blainville 1826 (Rodentia: Ctenomyidae) from the Lowlands and Central Valleys of Bolivia. Special Publications / Museum of Texas Tech University (June 17, 2014), number 62.
  6. ↑ Leslie Reed: Gardner leads discovery of four new tuco-tuco species. UNL Today . University of Nebraska–Lincoln, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  7. ↑ Carson Vaughan: Found: 4 New Species of Gopher-Like Mammals. National Geographic (magazine) , 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 21.)

Források

  • Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
  • Wikispecies
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • Az ITIS szerint a csalitpatkányfélék családjához tartoznak

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tuco-tuco című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap