Urál (hegység)

Ez a szócikk a hegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Urál (egyértelműsítő lap).

Urál
A Manaraga (1662 m) a hegység északi részén
Magasság	1895 m
Hely	Oroszország  Kazahsztán
Legmagasabb pont	Narodnaja (1895 m)
Hosszúság	2500 km
Szélesség	150 km
Elhelyezkedése
Urál Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 60°, k. h. 59°60, 5960.000000°N 59.000000°EKoordináták: é. sz. 60°, k. h. 59°60, 5960.000000°N 59.000000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Urál témájú médiaállományokat.

Az Urál hegység (oroszul Уральские горы [Uralszkije gori]) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert.

Földrajz

Az Urál észak–déli irányban, mintegy 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Eurázsia északi, jeges-tengeri partvidéke között. Szélessége 50 és 200 kilométer között váltakozik. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja sziget adja.

A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd stb. Nyugati oldalán Komiföld őserdői a világörökség részét képezik.

Felosztása

Az Urál szerkezetileg viszonylag egységes, de domborzati, éghajlati és más természetföldrajzi jellemzői nagyon különbözőek. E különbségek alapján a hegyláncot négy, illetve a Sarki-Urál további tagolásával öt nagy szakaszra szokták osztani:

• Sarki-Urál (Полярный Урал)
• Sarkközeli-Urál (Приполярный Урал)
• Északi-Urál (Северный Урал)
• Középső-Urál (Средний Урал)
• Déli-Urál (Южный Урал)

A hegylánc északi folytatása (elővidéke) a Paj-Hoj, déli folytatása (utóvidéke) Kazahsztánban a Mugaldzsar. Ezek nem hegy-, hanem dombvidékek, nem is tekintik őket a tulajdonképpeni Urál részének.

Kialakulása

Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult. A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát.

A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre.

Források

• Európa kialakulása^{[halott link]}
• Térkép (oroszul)
• Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 336, 340. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978) 

Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!