Urgell-ház

Az Urgell-ház annak a grófi dinasztiának a neve, amely család örökletessé tudta tenni a Barcelona grófja címet.

A Barcelona grófja cím így alakult ki: A korábban római birtok Katalóniát az V. században a vizigótok (nyugati gótok) foglalták el, 712-ben pedig a mórok szállták meg. A VIII. század végén viszont a Karoling–házbeli frank uralkodó, I. (Nagy) Károly (742–814) császár határvidékként a birodalmához csatolta, ahol a frankok grófságokat alakítottak ki. A katalóniai grófságok egyike volt a Barcelonai Grófság, Barcelona városával, mint székhellyel; ezért az itt uralkodó grófok magukat Barcelona grófjainak nevezték. A Barcelona grófja cím a talán gót eredetű, I. Sunifredtől, Urgell[1] grófjától származó családban vált örökletessé, innen ered a Barcelonai Grófságban öröklés jogán uralkodott grófi háznak az elnevezése. A frankok hűbéruralma idővel névlegessé vált a grófság felett, és a 992-ben meghalt II. Borrell gróf uralkodása alatt meg is szűnt.

Barcelona grófjai az Urgell-házból

  • Sunifred (810?-848), Urgell grófja (I. Sunifred néven); Bellónak (?-812), Carcassone és Urgell grófjának a fia; 834-től 848-ig Urgell és Cerdanya: 844-től 848-ig Osona, Besalú, Girona, Narbonne, Agde, Béziers, Lodève, Melgueil, Conflent, Nîmes és Barcelona grófja.
  • I. Szőrös Wilfred (?-897) az előzőnek a fia; Cerdanya és Urgell grófja (870–897), Barcelona, (II. Wilfred néven) Girona, továbbá Besalú grófja (878–897), Osona grófja (886–897); a Barcelonai-ház megalapítója.[2]
  • II. Wilfred (I. Borrell) (874?-911), az előzőnek a fia, uralkodott: 897-től 911-ig,
  • Sunyer (890?-950), az előzőnek az öccse, uralkodott: 911-től 947-ig (lemondott),[3]
  • Miró (?-966), az előzőnek a fia, uralkodott: 947-től 966-ig,
  • II. Borrell (920?, 927?-992), az előzőnek az öccse, uralkodott: 966-tól 992-ig,[4]
  • III. (Rajmund) Borrell (972-1017), az előzőnek a fia, uralkodott: 992-től 1017-ig,
  • I. Görbe, avagy Púpos Berengár Rajmund (1005-1035), az előzőnek a fia, uralkodott: 1017-től 1035-ig,
  • I. Öreg, vagy Idős Rajmund Berengár (1023-1076), az előzőnek a fia, uralkodott: 1035-től 1076-ig,
  • II. Kócos, vagy Szőke Rajmund Berengár (1053?, 1054?-1082) (meggyilkolták), az előzőnek a fia, uralkodott: 1076-tól 1082-ig,[5]
  • II. Testvérgyilkos Berengár Rajmund (1053?, 1054?-1097?, 1099?), az előzőnek az ikertestvére, uralkodott: 1076-tól 1082-ig az ikertestvérével együtt, 1082-től 1097-ig egyedül (lemondott),[6]
  • III. Nagy Rajmund Berengár (1082-1131), II. Rajmund Berengár fia (II. Berengár Rajmund unokaöccse), uralkodott: 1097-től 1131-ig (I. Rajmund Berengár néven Provence grófja, 1112-től 1131-ig),
  • IV. Szent Rajmund Berengár (1113-1162), az előzőnek a fia, uralkodott: 1131-től 1162-ig, Aragónia hercege (1137-1162), (II. Rajmund Berengár néven Provence grófja, 1144-től 1162-ig).[7]

Jegyzetek

  1. ↑ A katalán nyelv az Urgell, míg a spanyol nyelv az Urgel írásmódot használja.
  2. ↑ Az I. Wilfredet követő grófoknál az uralkodás időszaka arra vonatkozik, hogy mettől és meddig voltak Barcelona grófjai.
  3. ↑ Egyes forrásmunkákban Sunyer gróf II. Sunifred néven szerepel, és ezekben az Urgell-ház alapítójának a megjelölése I. Sunifred; nem csak Urgell grófjaként, hanem Barcelona grófjaként is. – Sunyer gróf azonban nem tévesztendő II. Sunifreddel - II. Wilfred (I. Borrell) és Sunyer öccsével -, aki Urgell grófja volt, 897-től 948-ig.
  4. ↑ Mind Miró, mind II. Borrell, Urgell grófjai is voltak.
  5. ↑ A feltételezések szerint II. Rajmund Berengárt az ikertestvére, II. Berengár Rajmund meggyilkoltatta; ezért őt az El Fraticida –Testvérgyilkos– elnevezéssel illették.
  6. ↑ 1097-ben II. Berengár Rajmund bajnoka elvesztette azt a fegyveres istenítéletet, amely II. Berengár Rajmundnak az ikertestvére, II. Rajmund Berengár halálában való bűnösségét volt hivatott eldönteni. II. Berengár Rajmund ezért lemondott, a keresztesekkel a Szentföldre ment, ott is halt meg, 1097-ben, vagy 1099-ben.
  7. ↑ IV. Rajmund Berengár gróf a Navarrai-házból származó Petronila (1132-1174) aragóniai királynőt vette feleségül. A házasságuk alapította meg az Aragóniai Királyság új királyi házát, a Barcelonai-házat. A Barcelonai-ház származó első király Petronila és IV. Rajmund Berengár fia, II. Trubadúr Alfonz (1157-1196), aki 1164-től 1196-ig – I. Alfonz néven – Barcelona grófja is volt, de ő már nem az önálló Barcelonai Grófság grófja. Petronila királynő és IV. Rajmund Berengár gróf házassága ugyanis Aragónia és a Barcelonai Grófság (illetve Katalónia) egyesítését eredményezte. (1162 és 1164 között I. Alfonz gróf édesanyja, Petronila volt Barcelona grófnője.)

Külső hivatkozások

  • http://www.homar.org/genealog/
  • http://www.friesian.com/perifran.htm#spain
  • https://web.archive.org/web/20080207124541/http://fmg.ac/Projects/MedLands/Contents.htm
  • https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/

Források

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.