Vértess Lajos
| Vértess Lajos | |
| Született | 1897. december 13. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1961. február 6. (63 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (9/2-2-25)[3][4] |
| |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vértes/Vértess Lajos, születési neve: Véber Lajos, 1955-ig (Budapest, 1897. december 13.[5] – Budapest, 1961. február 6.[6]) magyar színész, színházi rendező. A Színészkamara színművészeti főosztályának alelnöke volt.
Életpályája
Rákosi Szidi színiiskolájában tanult, ezután Alapi Nándor társulatához szerződött Székesfehérvárra. 1923–24-ben a győri és a debreceni színház tagja volt, 1924-ben és 1926-ban a Renaissance Színház szerződtette. 1925-ben a Belvárosi Színház tagja, 1927–1929 között a Pécsi Nemzeti Színház színész-rendezője volt. 1929 és 1944 között – kisebb megszakításokkal – a Vígszínház színésze volt, 1932-ben Alapi Nándor szerződtette Kamara Színházához. 1935-ben a Magyar Színházban és a Pesti Színházban szerepelt, 1936-ban a Royal Színházban játszott. 1937-ben a Művész Színházban lépett fel, 1939-ben a Pesti Színház társulatában játszott. 1941–1942 között Bubik Árpád mellett a Budapesti Operettszínház igazgató-helyettese volt, 1944-ben rendező volt a Vígszínházban. A fasiszta Színészkamara alelnöke volt, ezért 1945-ben eltiltották a szerepléstől; könyvügynökként dolgozott. 1956-ban az Állami Déryné Színházban volt látható, 1957–1960 között a Petőfi Színházban szerepelt.
Családja
Szülei: Véber György kereskedő és Ivancsó Mária voltak. 1946-ban megnősült, felesége Kereskényi Sarolta lett.
Sírja a Farkasréti temetőben található (9/2. (9/A.) 2-25).[7]
Színházi szerepei
Vértes Lajosként
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 28.
|
|
Vértess Lajosként
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 5.
- Bárány Tamás: A második kakasszó – Balogh
- Biró Lajos: Sárga liliom – Katolnay ezredes
- Ilf és Petrov: Tizenkét szék – Színházi rendező
- Stendhal: Vörös és fekete – Valenod
- Blazek: Mesébe illik – Hurdalek
Színházi rendezései
- Schiller: Ármány és szerelem
- Fodor László: Bölcsődal
- Rostand: Cyrano de Bergerac
- Strindberg: Haláltánc
Filmjei
- A repülő arany (1932)
- Café Moszkva (1935)
- Méltóságos kisasszony (1936)
- Zivatar Kemenespusztán (1936)
- Két fogoly (1937)
- Te csak pipálj, Ladányi! (1938)
- Az örök titok (1938)
- Fekete gyémántok (1938)
- Cifra nyomorúság (1938)
- Zúgnak a szirénák (1939)
- Semmelweis (1939)
- Sarajevo (1940)
- Havasi napsütés (1941)
- Ne kérdezd, ki voltam (1941)
- Férfihűség (1942)
- Fekete hajnal (1942)
- Majális (1943)
- Egy gép nem tért vissza (1943-1944)
- Vihar után (1944)
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 5.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési akv. 4055/1897. folyószám alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 214/1961. folyószám alatt.
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf
Források
- Ábel Péter: Új Filmlexikon 2. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 625. old.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Hangosfilm.hu
- OSZMI
További információk
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
- Színészeti lexikon. Szerkesztette: Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
