Varjú Elemér

Csekei Varjú Elemér László (Felsőludány, 1873. október 14. – Budapest, 1945. január 28.)^[4] magyar művelődéstörténész, muzeológus, könyvtáros, művészettörténész, földbirtokos, MTA-tag (levelező, 1915).

Élete és munkássága

Varjú Mihály és Csintalan Ilona fiaként született. A budapesti református főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1897-ben kapta meg bölcsészdoktori oklevelét a budapesti egyetemen. 1898-tól 1908-ig a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában dolgozott. 1908-tól 1913-ig a kassai Felső-magyarországi Múzeumot vezette. 1913–1934 között a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának igazgatója volt, utána nyugdíjba vonult.

A középkori magyar művelődés- és művészettörténet egyes kérdéseit tanulmányozta. 1898-ban ő fedezte föl a harmadik legrégebbi magyar nyelvemléket, a Gyulafehérvári glosszákat^[5] a 14. század elejéről.

1899. november 4-én Budapesten házasságot kötött Gedeon Stefánia Paula Zsófiával, Gedeon András és Preisinger Zsófia lányával.^[6]

1901-től 1908-ig a Turul című folyóirat, 1915-22 között az Archaeologiai Értesítő, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának Közleményei szerkesztője volt. 1927-től haláláig a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnöke volt. 1915-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Akadémiai székfoglalóját A középkori magyar művészet problémája címmel 1916. április 3-án tartotta.

Szerkesztette az ötkötetes Magyar művelődéstörténetet (I–V. Budapest, 1939–1942, reprint kiadása Szekszárd, 1991., 1993.),^[7] (annak képszerkesztője volt), a Révai kis lexikonát (I–II. Budapest, 1936),^[8] és Révay Mór János halála (1926) után a Révai nagy lexikonának befejező köteteit is (XX., XXI. kötet, Budapest, 1927–1935).^[9]

Fontosabb művei

• A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. Öt melléklettel és a szöveg közt 32 hasonmással. Különlenyomat a „Magyar Könyvszemle” 1899. folyamából. Budapest, 1899^[10]
• A Szalók-nemzetség. Különlenyomat a „Turul”-ból. Budapest, 1902
• A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban. Magyarország műemlékei, I. Budapest, 1905
• Az Árpádok ábrázolása. Budapest, 1908
• A Tomai nemzetségbeli losonczi Bánffy-család története. Báró Bánffy Dezső megbízásából írta Varjú Elemér. Oklevéltár I. kötet. 1214–1457. Budapest, 1908
• A kassai múzeum az 1908. évben. Kassa, 1909
• A Szent Korona. Budapest, 1922
• Legendae Sancti Regis Stephani – Szent István király legendái. Ford. Budapest, 1928
• Szent István koporsója. Budapest, 1930
• Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Höllrigl Józseffel. Budapest, 1932
• Magyar várak. Ungarische Burgen. Forteresses Hongrois. Hungarian Fortresses. Budapest, 1933
• Batthyaneum. Biblioteca Batthyaneum la sfârşitul secolului al XIX-lea. Cartea-catalog a lui Varjú Elemér, adnotată şi comentată; szerk. Doina Hendre Biro; BNR, Bucureşti, 2014

Jegyzetek

Források

• A Múlt-kor történelmi portál szócikke Varjú Elemérről
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum

További információk

• B[ottló] B[éla]: Varjú Elemér In: Turul, 1944–1946.
• Tápay Szabó Gabriella: Varjú Elemér In: Századok, 1945–1946.
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5, 984 o.
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [1]
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Galambos Ferenc: Varjú Elemér és a magyar könyvtártudomány. Könyvtáros, 1975.
• Tóth Zoltán: Varjú Elemér. Magyar Múzeum, 1945.